Home MÁK

MÁK

Tisztelt Erőssné Söveg Judit!

 

A 2018. január 13-án küldött elektronikus levelében a családi bölcsőde ellátás jogcím igénybevételének feltételeivel kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérte a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság állásfoglalását.

 

  1. 1.        Második életévét betöltött gyermek nem mind a két szülőjének van munkaviszonya, de orvosi vagy védőnői javaslatra családi bölcsődébe jár. Jogszerű a normatív támogatás igénylése?

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 41. § (1) és (2) bekezdése szerint:

41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük – ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,

a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,

c) akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: 15/1998. NM rendelet) 36. §-a szerint:

Ha a fenntartó eltérően nem rendelkezik, a keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak munkáltatói igazolást nyújt be, vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is.

 

A Gyvt. 41. §-a alapján a gyermekek napközbeni ellátását azon gyermek számára kell megszervezni, akiknek szülei, törvényes képviselői napközbeni ellátásukról többek között munkavégzésük vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.

A fent idézett jogszabályok alapján a családi bölcsőde ellátás igénybevételének nem kritériuma, hogy a szülők munkaviszonyban álljanak. A 15/1998. NM rendelet lehetőséget ad a fenntartónak arra is, hogy eltekintsen a szülök munkáltatói igazolásának benyújtásától.

Az orvosi vagy védőnői javaslat megerősíti, megalapozza a bölcsődei ellátás szükségességét, de támogatás szempontjából nélkülözhető.

A fentiek alapján amennyiben a második életévét betöltött gyermek nem mind a két szülőjének van munkaviszonya és orvosi vagy védőnői javaslatra családi bölcsődébe jár, a támogatás igénylése jogszerű.

 

 

  1. 2.        1,5 éves gyermek édesanyja GYED mellett dolgozik és a gyermeket családi bölcsődébe adja. Családi bölcsőde kaphat normatív támogatást? Amennyiben a családi bölcsőde normatív támogatást kap a gyermek után, az édesanyának lehet ebből hátránya?

Az előző pontban idézett Gyvt. 41. § alapján ha a szülő GYED mellett munkavégzést folytat gyermeke részére napközbeni gyermekfelügyelet nyújtható, azaz ellátható családi bölcsődében. A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény értelmében pedig a családi bölcsődét fenntartót a gyermek ellátásáért állami támogatás illeti meg, családi bölcsőde jogcímen támogatásra jogosult.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-a szerint:

42/C. § (1) Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a)

b) a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett;

c) a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

d) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

e) a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti;

f)

g) a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól;

h) ikergyermekek esetében valamelyik gyermek

ha) a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően,

hb) a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.

(…)

A fentiek alapján, ha a szülő GYED mellett keresőtevékenységet folytat (azaz dolgozik), és a gyermeket családi bölcsődében helyezi el, ebből a szülőnek nem származhat hátránya.

Az édesanyának hátránya (elveszti a GYED-re való jogosultságát) csak akkor származhat, ha nem folytat keresőtevékenységet és ezzel egyidejűleg a gyermekét napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el.

 

 

  1. 3.        Második életévét betöltött gyermek édesanyja egy másik gyermekkel CSED-en, vagy GYED-en van. Jogszerű a normatív támogatás igénylése a családi bölcsődében?

Figyelembe véve a Gyvt. korábban idézett rendelkezéseit a gyermek családi bölcsődében való elhelyezése, illetve a támogatás igénylése jogszerű.

 

 

  1. 4.        Azok az évvesztes gyerekek (szept. 1. – dec. 30. között születtek), akiket 2017-ben nem vettek fel az óvodába, mert először a 3. életévüket betöltötteket helyezték előnybe-, vagyis helyhiány miatt lettek elutasítva- csak 2018 áprilisában lehet őket beíratni, de az óvoda valószínű, csak 2018. szeptember 1-től veszi  fel őket. 2018. szeptember 1-ig családi bölcsődében kaphatnak-e normatív támogatást?

A Gyvt 42. § (2) bekezdése alapján bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde, a bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.

A Gyvt. 42/A. §-a szerint:

42/A. § (1) Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható

a) az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén a (2) bekezdésben meghatározott időpontig,

b) a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a (3) bekezdésben meghatározott időpontig,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó gyermek esetén, ha a harmadik életévét

ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott év augusztus 31-éig,

cb) szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő év augusztus 31-éig, ha a szülő, törvényes képviselő nyilatkozik arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását eddig az időpontig bölcsődei ellátás keretében kívánja megoldani.

(2) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.

(3) A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.

(4) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.

A fent idézett jogszabály értelmében azon gyermekek, akik harmadik életévüket szeptember 1-je és december 31-e között töltik be a következő év augusztus 31-éig gondozhatóak bölcsődei ellátás keretében, így a fenntartó jogosult a kérdésben felvetett esetben a támogatásra, amennyiben a szülő nyilatkozik arról, hogy a gyermeke napközbeni ellátását a következő év augusztus 31-éig igénybe kívánja venni.

 

  1. 5.        Nappali tagozatos hallgató édesanya iskolalátogatási igazolása elfogadható munkaviszony igazolásnak?

Az iskolalátogatási igazolás az édesanya tanulói jogviszonyát igazolja, amely nem munkajogviszony, így az nem minősül munkaviszony igazolásnak.

A Gyvt. 41. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekek napközbeni ellátását többek között azon szülők gyermekei részére kell megszervezni, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vesznek részt. Ebből adódóan az édesanya iskolalátogatási igazolása alkalmas arra, hogy a munkaviszony igazolással azonos joghatást váltson ki, vagyis a nappali tagozatos oktatásban résztvevők gyermekei gondozhatóak családi napköziben, és utánuk a fenntartó jogosult a költségvetési támogatásra.

 

  1. 6.        TAJ számmal rendelkező, külföldi lakcímmel rendelkező gyermek után, az országos ellátási területtel regisztrált családi bölcsőde vehet-e igénybe normatív támogatást?

A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 2. melléklet Kiegészítő szabályok 5. pont c) alpontja szerint:

 

„c) A b) pontban szereplő kivétellel a III.3., III.4. és III.7. jogcímek szerinti támogatásokat azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek

- az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és

- a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.”

 

Az ellátási terület fogalmát a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 369/2013. Korm. rendelet) 1. § d) pontja az alábbiak szerint határozza meg:

ellátási terület: az a terület, ahonnan az engedélyes gyermekeket, illetve más ellátottakat (a továbbiakban együtt: ellátott) fogad;

Az ellátási terület tehát azt a közigazgatási egységet, földrajzi területet jelent, ahol az ellátottak laknak az adott szolgáltatás igénybevételét megelőzően. A támogatásra jogot keletkeztető módon ellátható gyermekek köre tekintetében a szolgáltató nyilvántartásban nevesített települések közigazgatási területére terjed ki.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. tv.) szerint:

5. § E törvény alkalmazása során:

(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.

(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

 

A polgárok lakóhelyüket a hatóság előtt a lakcímkártyával igazolják. Jogilag az ellátottak ott laknak, ahol a polgár bejelentett lakóhelye, illetve tartózkodási címe (együtt a továbbiakban: lakcíme) van, ezt a jogszabály erejénél fogva közhiteles dokumentum a lakcímkártya tartalmazza.

Az 1992. évi LXVI. tv. 26. §. (1) bekezdése szerint:

26. § (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

Az 1992. évi LXVI. tv. hatálya alá tartozó polgárnak, kötelessége a beköltözés és a kiköltözés után 3 munkanapon belül az új lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét bejelentenie. A polgár lakóhelyeként csak a lakcímkártyán található lakcím ismerhető el, bejelentett lakóhely esetében a változásig, bejelentett tartózkodási helye esetében ismételt bejelentés nélkül legfeljebb 5 év időtartamig.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. § (7) bekezdése szerint:

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, valamint lakcímét közli az egészségbiztosítási szervvel. Az újszülött részére az egészségbiztosítási szerv a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv adatszolgáltatása alapján a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból adja ki.

Vélelmezhetően a TAJ szám képzésekor a gyermek rendelkezett magyarországi lakcímmel. A TAJ szám önmagában nem jogosítja fel a tulajdonosát szociális vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásra, ugyanis ezek nem képezik részét a társadalombiztosítási ellátásoknak. A családi bölcsőde ellátás igénybevételéhez nem elegendő önmagában a TAJ szám, hanem az ellátási területnek megfelelő lakcím vagy egyéb jogosultság igazolása is szükséges.

Összességében ha a gyermek az 1992. évi LXVI. tv. hatálya alá tartozik, és nem rendelkezik Magyarországon való tartózkodás igazolására szóló dokumentummal, akkor költségvetési  támogatás utána nem igényelhető.

 

 

  1. 7.        7 fős működési engedéllyel rendelkező családi bölcsődében, az év összes napján 1-5 fő a gyermeklétszám. Köteles-e állandó segítőt alkalmazni a családi bölcsőde?

A 15/1998. NM rendelet 51/F. §-a szerint:

51/F. § (1) A családi bölcsődében – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb öt gyermek nevelhető, gondozható.

(2) A családi bölcsődében, ha

a) egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek,

b) kizárólag sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb két gyermek

nevelhető, gondozható.

(3) A családi bölcsődében, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak,

a) az (1) bekezdésben meghatározott létszámon felül még két gyermek,

b) a (2) bekezdésben meghatározott létszámokon felül még egy-egy gyermek

nevelhető, gondozható.

(4) A bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy melletti segítő tevékenységet szociális gondozói díjban részesülő személy, illetve munkaviszonyban vagy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy is elláthatja általános teljes napi munkaidőben vagy részmunkaidőben.

 

A fent idézett jogszabály alapján nem kötelező segítő személy alkalmazása. A segítő alkalmazása csak abban az esetben szükséges, ha a családi napköziben ötnél több gyermeket gondoznak.

Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy a napi legfeljebb 5 gyermek ellátásához nem kapcsolódhat azt meghaladó éves átlagos feladatmutató sem. Alapesetben – a Gyvt. 43. § (7) bekezdése szerint – egy családi napköziben legfeljebb öt gyermek gondozható. Ez az 5 fős létszám akkor léphető túl, ha az ellátást nyújtónak állandó segítője van (Gyvt. 43. § (8) bek.). A jogszabály nem az egy időben történő ellátás esetét szabályozza itt, hanem általános érvénnyel szól az ellátotti létszám lehetséges alakulásáról. Napi öt gyermek esetében az éves átlagos feladatmutató is legfeljebb 5 fő lehet. Többlet csak abból adódhat, ha az ellátási napok száma meghaladja az adott évre vonatkozó Költségvetési törvényben meghatározott osztószámot.

A kérdésben megfogalmazott esetben a családi bölcsőde fenntartójának nem kell segítőt alkalmaznia.

 

  1. 8.        Új szolgáltatás nyitása esetén, van-e lehetőség a finanszírozási rendszerbe bekapcsolódni? Lehetséges-e (Budapesten, vagy Pest megyében) újonnan nyíló családi bölcsődére normatívát igényelni? Ha igen, ennek mi a feltétele? 6 éve működő családi bölcsődének nagyobb az esélye, mint az indulóknak?

A 369/2013. Korm. rendelet szerint:

3. § (1) A Kormány az Szt. és a Gyvt. alkalmazása során működést engedélyező szervnek a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki.

19/A. § (1) A befogadás érdekében a miniszter minden év január 15-éig a Szociális Ágazati Portálon és a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzéteszi a naptári évre vonatkozó kapacitást. A miniszter a kapacitásokban év közben bekövetkező változást soron kívül, a Szociális Ágazati Portálon és a minisztérium honlapján teszi közzé. Az adott évre még rendelkezésre álló kapacitást a miniszter január kivételével minden hónap 5-éig közzéteszi a Szociális Ágazati Portálon és a minisztérium honlapján.

(2) Az Szt. 58/A. § (2d) bekezdése és a Gyvt. 145. § (2d) bekezdése szerinti esetben a befogadásra a szakhatósági eljárások, előzetes szakhatósági eljárások megindulásának sorrendjében, a kapacitás erejéig van lehetőség. A működést engedélyező szerv a kérelmek benyújtásának sorrendjében keresi meg a minisztert, ha a kérelemhez előzetes szakhatósági hozzájárulást nem csatoltak.

(3) A miniszter a szakhatósági hozzájárulás, előzetes szakhatósági hozzájárulás kiadását megtagadja, ha a kérelmező nem állami fenntartó a szervezeti formája alapján, a tárgyévi költségvetésről szóló törvény szerint nem jogosult költségvetési támogatásra.”

 

A működés engedélyezése, illetve az engedélyes állami finanszírozási rendszerbe történő befogadása nem tartozik a Magyar Államkincstár hatáskörébe. A fent hivatkozott jogszabály alapján a kérdés megválaszolása érdekében forduljon a Szolgáltató székhelye szerint illetékes Kormányhivatalhoz.

Végezetül felhívom figyelmét, hogy a fenti iránymutatás szakmai vélemény, amely jogi kötelező erővel nem rendelkezik, ezért arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.

 

Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.

Budapest, 2018. január 30.

 

 

Üdvözlettel:

 

                                                                     

 

 

 

Málnási Edit

osztályvezető

Magyar Államkincstár

Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság

Államháztartási Iroda

IV.   Felülvizsgálati és Ellenőrzési Osztály

1138 Budapest, Váci út 135-139.

Telefon: +36-1-429-5388

E-mail: malnasi.edit@allamkincstar.gov.hu