Lakhatási támogatás

Összeállította: Keszthelyi Anett

1.  Mobilitási célú lakhatási támogatás

A munkáltató adómentesen fizetheti a munkavállaló albérletét.

A lakhatási támogatás a munkaviszony első 5 évére adható, az évek alatt folyamatosan csökkenő mértékben.

Havi értéke:

– a munkáltató kifizetheti a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díját vagy ennek egy részét.  (A munkavállaló nevére szól a számla)

– a munkáltató bérli a lakást, és ingyenesen vagy kedvezményesen a dolgozó részére bocsátja.    (A munkáltató nevére szól a számla)

– a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből azon rész, melyet a munkavállaló nem térít meg.

Feltételei:

–  Legalább heti 36 órás munkaviszony, lehet határozott idejű is.

–  Állandó lakóhelye több mint 60 kilométerre van a munkahelytől vagy a tömegközlekedéssel való utazás, oda-vissza, meghaladja a 3 órát.

– Nincs 50%-ot meghaladó mértékű tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga az említett távolságon belül.

– 1 lakásra 1-szer adható támogatás

Ezekről a tényekről az igénybevevőt 2018.01.31-vel nyilatkoztatni kell, így a felelősség az adatszolgáltatásért, teljes körűen a munkavállalót terheli.

Az adómentesség határa:

– A juttatás a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 %-ig terjedhet.

– A második 24 hónapjában a minimálbér 40%-a lehet a támogatás.

– Majd a következő 12 hónapban a minimálbér 20%-a.

Részletesen:

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adómentes bevételekről

2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

a) a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százalékát,

b) a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,

c) a foglalkoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 20 százalékát

meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is, azzal, hogy az ugyanazon munkáltatóval létrejött új munkaviszony esetén az a)-c) pont szerinti időtartamot a munkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell meghatározni;

9.7. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok

9.7.1. A lakhatási támogatás havi értékeként

a) a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,

b) a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,

c) a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe.

9.7.2. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

a) akivel legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben a lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,

b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

9.7.3. Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több Magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

9.7.4. A munkavállaló a 9.7.2. és 9.7.3. alpont szerinti feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az állami adó- és vámhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

9.7.6. A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük