Kapcsolt vállalkozás

2021-től ha KATA-s vállalkozó kapcsolt vállalkozásnak ad számlát, a számla befogadót HATÁR NÉLKÜL 40%-os tételes adó terheli. Ezzel összefüggésben érdemes megvizsgálni a kisadózóknak az üzleti kapcsolataikat olyan szempontból, hogy van-e a számlabefogadóik között kapcsolt vállalkozás.

Kapcsolt vállalkozások: TAO törvény hatálya szerinti kapcsoltságot kell vizsgálni

  • Azonos ügyvezetők minden esetben (az egyéni vállalkozásnál nincs ügyvezető!)
  • Többségi befolyással rendelkezik:
    • Adózó a másik adózóban (illetve fordítva)
    • Adózó és más személy, ha bennük,,harmadik személy”
  • Közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni.

Közeli hozzátartozó PTK: 8:1. § [Értelmező rendelkezések]

  • E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

Egyenesági rokon PTK 4:96. § [A rokoni kapcsolat]

  • Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.

Egyéni vállalkozás szemszögéből előforduló esetek:

Példaként a kisadózó egyéni vállalkozásból induljunk ki, aki magának 100%-os tulajdonosa:

Tehát az EV az alábbi esetekben kapcsolt vállalkozása egy másik vállalkozásnak:

  1. az egyéni vállalkozó többségi tulajdonosa egy másik vállalkozásnak
  1. az egyéni vállalkozó közeli hozzátartozója többségi tulajdonosa egy másik vállalkozásnak
  2. az egyéni vállalkozó és közeli hozzátartozója együttesen többségi tulajdonosa egy vállalkozásnak

Néhány példa:

EV KATA-s, és Kft, ahol a férje 100%-ban tulajdonos

EV KATA-s és KFT, ahol a férje 20%-ban tulajdonos

EV KATA-s és KFT, ahol a férje NEM tulajdonos, de ügyvezető,

Egy 2020. novemberi NAV állásfoglalás szerint, ha egy egyéni vállalkozó egy másik vállalkozásban ügyvezető, akkor ügyvezetés tekintetében nem állhat fenn kapcsolt vállalkozási státusz, de más jogcímen igen.

Betéti társaság esetében az alábbiakat kell még különösen vizsgálni:

Kiadózó KATA betéti társaság esetén, mint értékesítő felet vizsgálni kell még külön a saját vállalkozás kapcsán:

  1. tulajdoni hányadok megoszlása
  2. ügyvezetők személyét is, illetve önállóan vagy együttesen látják-e el az ügyvezető feladataikat

Néhány példa:

BT. KATA-s, és Kft, ahol a férje 100%-ban tulajdonos

BT. KATA-s és KFT, ahol a férje 20%-ban tulajdonos

BT. KATA-s és KFT, ahol a férje NEM tulajdonos, de ügyvezető,

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Tao. tv. 4. §-a 23. *  Kapcsolt vállalkozás:

a) *  az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) *  az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) *  a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) *  az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) *  az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

g) *  az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony

ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,

gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Ptk. 8:2. § [Befolyás]

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük