(Összeállította: Molnár-Keszthelyi Anett)

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapja

• A biztosított vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét.
• Az átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
• A biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.

Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt:

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
• gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Ha az előzőekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Szociális hozzájárulási adó

– A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, de legalább az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összeg.

–   Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.

–    Az adóalap megállapításának különös szabályai nem változnak.

1. Példa: főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, akinek nincs középfokú végzettsége, 2023-es minimálbérrel nézve (SZJA: 15%, TBJ: 18,5%, SZOCHO: alap 112,5%-a után 13%)

• 1 200 000 Ft adómentes keret az SZJA-nál
• egyenletes havi jövedelem esetén

	jövedelem	SZJA alap	járulékalap	szocho alap
január	290 000	0	232 000	261 000
február	290 000	0	232 000	261 000
március	290 000	0	232 000	261 000
I. negyedév
április	290 000	0	232 000	261 000
május	290 000	250 000	232 000	261 000
június	290 000	290 000	232 000	261 000
II. negyedév
július	290 000	290 000	232 000	261 000
augusztus	290 000	290 000	232 000	261 000
szeptember	290 000	290 000	232 000	261 000
III. negyedév
október	290 000	290 000	232 000	261 000
november	290 000	290 000	232 000	261 000
december	290 000	290 000	232 000	261 000
IV. negyedév
Összesen	3 480 000	2 280 000	2 784 000	3 132 000

2. Példa: főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, akinek nincs középfokú végzettsége, 2023-es minimálbérrel nézve (SZJA: 15%, TBJ: 18,5%, SZOCHO: alap 112,5%-a után 13%)

• 1 200 000 Ft adómentes keret az SZJA-nál
• változó éves jövedelem esetén

	jövedelem	SZJA alap	göngyölítéses járulékalap	tényleges járulék alap	göngyölítéses szocho alap	tényleges szocho alap
január	0	0	100 000	232 000	100 000	261 000
február	0	0	100 000	232 000	100 000	261 000
március	1 500 000	300 000	100 000	232 000	100 000	261 000
I. negyedév		300 000 /3 = 100 000 Ft/hó		300 000 /3 = 100 000 Ft/hó
	havonta legalább a minimálbér	havonta legalább a minimálbér +12,5%
április	500 000	500 000	34 666	232 000	5 666	261 000
május	0	0	34 666	232 000	5 666	261 000
június	0	0	34 666	232 000	5 666	261 000
II. negyedév	((300 000+500 000) – (3*232 000))/3= 34 666 Ft/hó	((300 000+500 000) – (3*261 000))/3= 5 666 Ft/hó
	havonta legalább a minimálbér	havonta legalább a minimálbér +12,5%
július	0	0	202 666	232 000	144 666	261 000
augusztus	0	0	202 666	232 000	144 666	261 000
szeptember	1 200 000	1 200 000	202 666	232 000	144 666	261 000
III. negyedév	((300 e+500 e+1 200 e)-(6*232 e))/3= 202 666 Ft/hó	((300 e+500 e+1 200 e)-(6*261 e))/3= 144 666 Ft/hó
	havonta legalább a minimálbér	havonta legalább a minimálbér +12,5%
október	500 000	500 000	337 333	337 333	250 333	261 000
november	600 000	600 000	337 333	337 333	250 333	261 000
december	0	0	337 333	337 333	250 333	261 000
IV. negyedév	((300 e+500 e+1 200 e+500 e+ 600 e)-(9 * 232 e ))/3= 337 333 Ft/hó	((300 e+500 e+1 200 e+500 e+ 600 e)-(9 * 261 e))/3= 250 333 Ft/hó
	havonta legalább a minimálbér	havonta legalább a minimálbér +12,5%
Összesen	4 300 000	3 100 000		3 099 999		3 132 000

3. Példa: főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, akinek nincs középfokú végzettsége, 2023-es minimálbérrel nézve (SZJA: 15%, TBJ: 18,5%, SZOCHO: alap 112,5%-a után 13%)

• 1 200 000 Ft adómentes keret az SZJA-nál
• utolsó negyedévben szerzett jövedelem esetén

	Jövedelem	SZJA köteles jövedelem	járulékalap	szocho alap
január	0	0	232 000	261 000
február	0	0	232 000	261 000
március	0	0	232 000	261 000
I. negyedév
április	0	0	232 000	261 000
május	0	0	232 000	261 000
június	0	0	232 000	261 000
II. negyedév
július	0	0	232 000	261 000
augusztus	0	0	232 000	261 000
szeptember	0	0	232 000	261 000
III. negyedév			összesen I-III.: 2 088 000	összesen I-III.: 2 349 000
október	5 000 000	3 800 000	3 570 666	3 483 666
november	5 000 000	5 000 000	3 570 666	3 483 666
december	4 000 000	4 000 000	3 570 666	3 483 666
IV. negyedév			(12 800 e – 2 088 e)/3= 3 570 666 Ft/hó	(12 800 e – 2 349 e)/3= 3 483 666 Ft/hó
Összesen	14 000 000	12 800 000	12 799 998	12 799 998

2019. évi CXXII. törvény

a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről * 

15. Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

40. § *  (1) A biztosított vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét.

(2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

(3) A biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.

(4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

2018. évi LII. törvény

a szociális hozzájárulási adóról ^* 

6. Az egyéni vállalkozó által fizetendő adó alapja

6. § (1) *  Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, de legalább az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összeg.

(2) ^*  Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.