Összeállította: Kovács Szilvia

A megbízási jogviszony egy szerződéses kapcsolat, ahol a megbízó egy feladat elvégzését bízza a megbízottra, aki a legjobb tudása szerint teljesíti azt. Általában díjazás ellenében (megbízási díj), de lehet ingyenes is.

A megbízási díj az a juttatás, amit a megbízó fizet a megbízottnak, megbízási szerződés keretében. Ez magában foglalja a feladat ellátásával járó költségeket, és az adózási kötelezettségeket (SZJA, SZOCHO, járulékok), amelyeket általában a kifizető (megbízó) von le és fizet meg.

A jövedelem megállapításánál a magánszemélyek két módszer közül választhatnak, amelyről nyilatkoznia szükséges.

Az egyik módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert választják, valamennyi költséget számlával, bizonylattal kell igazolni.

A másik módszer szerint a bevételből igazolás – számlák, bizonylatok – nélkül levonható 10 százalék költséghányad, így a bevétel 90 százaléka a jövedelem.

Amennyiben a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30%-át, nem jön létre biztosítási jogviszony, a megbízott nem minősül biztosítottnak, és a megbízót sem terheli járulékfizetési kötelezettség. 2026.01.01-től a minimálbér összege 322.800 Ft, ennek 30%-a 96.840 Ft

Amennyiben a megbízási díj (a járulékalap) eléri a minimálbér 30%-át (vagy napi szinten annak 1/30-át), akkor biztosítási jogviszony jön létre. A biztosítási jogviszony létrejöttéről a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli, amit utólag kell megtenni.

2026.01.01-től a minimálbér összege 322.800 Ft, ennek 30%-a 96.840 Ft

2026.01.01-től tartós megbízási jogviszonyra is lehet szerződni.

A tartós megbízás fogalmát a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 4. § új – 2026. január 1-jétől hatályos – 23. pontja határozza meg, miszerint tartós megbízási jogviszonynak olyan megbízási jogviszony tekintendő, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.

.Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.”

A tartós megbízási jogviszony esetén nem szükséges a biztosítási kötelezettséget vizsgálni, az e jogviszonyban álló személyre a biztosítás – függetlenül a járulékalapot képező jövedelem mértékétől – kiterjed.

2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről ^* 

…..

II. FEJEZET

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § E törvény alkalmazásában:

…..

23. ^*  tartós megbízási jogviszony: olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.

9. Járulékalapot képező jövedelem

…

27. § (1) Járulékalapot képező jövedelem

a) az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

(2) A 6. § (1) bekezdés a) és l) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha ^* 

a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,

b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy

c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló