(Összeállította: Jakab Anikó) Az alanyi adómentesség választásának a lehetősége – évi 12 millió forintos bevételi értékhatárig illeti meg az adóalanyt. A 12 millió forintos értékhatárba nem számít bele: – Tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítése – Új közlekedési eszköz értékesítése – „ÚJ” ingatlan, építési telek értékesítése – Tárgyi mentes tevékenységek – 85.§ (1) – 86.§ (1) […]
(Összeállította: Molnár-Keszthelyi Anett) A főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapja A biztosított vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét. Az átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként […]
(Összeállította: Németh Anita) Átalányadó: Belépés: Az átalányadózás választását a már működő adózók esetében a 22SZJA bevallásban kell jelezni. Belépni szja bevalláskor lehet 2023 májusában. Kezdő vállalkozásoknak a bejelentkezés alkalmával kell nyilatkozniuk az átalányadó választásáról. Átalányadózás adóévre választható A KATA törvény alapján erre bármely hónap utolsó napjáig tett nyilatkozattal dönthetünk és a következő hónaptól áttérhetünk a […]
(Összeállította: Szabó Gábor) Először is azt kell tisztázni, hogy ki minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak mielőtt a témába belefolyunk. Ők azok, akik a saját jogú öregségi nyugdíjasnak számítanak vagy a rá vonatkozó öregségi nyugdíj korhatárt elérte és özvegyi nyugdíjban részesül. Az átalányadóban három féle költséghányadról beszélhetünk 2022 óta. 40%,80%,90% 90% költséghányad alá tartozik a […]
(Összeállította: Jakab Anikó) KIVA A kisvállalati adó egyszerűsített adónem, amely a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adót, és a társasági adót váltja ki. Az adó mértéke 10%. Ki léphet be? Az aki – az adózó működési formája alapján jogosult az adónem választására; – az átlagos statisztikai állományi létszám (a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámával […]
(Összeállította: Kovács Szilvia) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) olyan adózási forma, amit meghatározott foglalkozások művelői választhatnak – leginkább a művészet, a média és a sport területén –, ha van olyan bevételük is, ami után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket. Az ekho mértéke: 15% Az ekho választásának feltételei: Rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely […]
(Összeállította: Bartalos-Csonka Orsolya) Az EKHO mértéke jelenleg csak 15%, semmi más adó nem terheli. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást olyan magánszemélyek választhatják, akik a 2005. évi CXX. törvényben (EKHO törvény) meghatározott feltételeknek megfelelnek és az ott meghatározott foglalkozásból származik adóköteles bevétele. Az ekho alapja: Az a bevétel, amit a törvényben felsorolt tevékenységből szerzett a […]
(Összeállította: Nagy Dorina) Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozóvállalkozói bevétele– az éves minimálbér tízszeresét, azaz 2023-an: 232 000*12*10= 27 840 000 forintot,– a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbérötvenszeresét, azaz a 232 000*12*50= 139 200 000 forintotnem haladja meg. Jövedelem megállapítása: Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapulvenni, […]
(Összeállította: Szijj Edina) Többes jogviszonynak számít, ha több társas vállalkozói jogviszonya van egyszerre, illetve ha van egyéni vállalkozása és mellette társas vállalkozó is. Járulékfizetés szempontjából: Egyéni vállalkozó + Társas vállalkozó: Főszabályként az egyéni vállalkozás számít fő foglalkozásnak és eszerint kell a járulékokat megfizetni, ebben az esetben társas vállalkozóként nincs járulékfizetési kötelezettség, csak ha keletkezik járulék […]
(Összeállította: Németh Anita) Meddig alkalmazható az átalányadózás az adóév során?A jogszabály azt is meghatározza, hogy a vállalkozó az adóév során meddig jogosult az átalányadózás szabályainak alkalmazására. Az átalányadózásra való jogosultság több okból is megszűnhet:Bevételi határok átlépése esetén (éves szinten az egyéni vállalkozói bevétel meghaladja a 24 millió forintot, illetve a kiskereskedelmi tevékenység bevétele a 120 […]