Nyugdíjas foglakoztatása

15% adóteherrel foglalkoztatható a nyugdíjas 2019-től

  • Marad a nők kedvezményes nyugdíja, a 40 év
  • Azoknak a munkáltatóknak, akik saját jogú nyugdíjast foglalkoztatnak, nem kell 2019-től szociális hozzájárulási adót, és szakképzési hozzájárulást fizetniük.
  • A saját jogú nyugdíjasnak pedig nem kell majd egészségbiztosítási-és nyugdíj-járulékot fizetnie, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót.
  • A nyugdíj feltételei közül kikerül a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége

Szociális hozzájárulási adó kedvezmények

  • A kedvezmények igénybe vehető maximális összegét a minimálbérhez igazítják
  • mértéke 19,5 %

A 2019. évben igénybe vehető kedvezmények:

  • szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
    • minimálbér 50% utáni szocho
  • a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
    • 1-2 évben minimálbér, 3.évben minimálbér 50%-a utáni szocho
    •  Igazolás kell hozzá, amit kérelemre állít ki az adóhatóság,
  • három vagy több gyermeket nevelők kedvezménye
    • 1-3 évben minimálbér, 4-5.évben minimálbér 50%-a utáni szocho
  • megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
    • minimálbér kétszerese után fizetendő szocho, rehab kártya megszűnik, rehab igazolás kell hozzá
  • közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
  • Phd fokozatú kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
    • 500 ezer forintig
  • Doktori képzésben részt vevő foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
    • 100 ezer forintig

Megszűnő kedvezmények:

  • 25 év alatti és az 55 év felettiek foglakoztatása
  • 25 év alatti pályakezdők

Minimálbér változás 2018

Összeállította: Bartalos-Csonka Orsolya

MinimálbérGarantált bérminimum
2017201820172018
Havi   bér127 500138 000161 000180 500
Heti   bér29 31031 73037 02041   500
Napi   bér5 8706 3507 4108 300
Órabér7337949261 038

Egyszerűsített foglalkoztatás

Összeállította: Bartalos-Csonka Orsolya

Alkalmi foglalkoztatás esetén a kötelezően fizetendő minimális alapbér összegének el kell érnie a minimálbér 85%-át, diplomások esetén a garantált bérminimum 87%-át.

MinimálbérGarantált bérminimum
2017201820172018
Havi   bér127 500138 000161 000180 500
Heti   bér29 31031 73037 02041   500
Napi   bér5 8706 3507 4108 300
Órabér7337949261 038

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén:

MinimálbérGarantált bérminimum
2017201820172018
Heti   bér24 91426 97132 20736   105
Napi   bér4 9905 3986 4477 221
Órabér623675806903

Mentesített keretösszeg

A mentesített keretösszeg a minimálbér/garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének 130%-a lett. A módosítás visszamenőlegesen már a 2017. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában is alkalmazható.

Minimálbér eseténGarantált bérminimum esetén
2017201820172018
Napi   összege7 6318 2559 63310 790

2 gyerekesek

A családi adó- és járulékkedvezmény összege az előző évekhez képest ismét nő, de csak a két eltartottal rendelkező családok esetében.

1) egy eltartott esetén 66 670 ft/hó ADÓALAP! kedvezmény (adó kedvezmény 10 000 ft)

2) kettő eltartott esetén

2.2) 2017-ben gyermekenként 100 000 ft/Hó ADÓALAP! kedvezmény (15 000 ft × 2 = 30 000 ft adókedvezmény)

2.3) 2018-ban gyermekenként 116 670 ft (35 000 ft)

2.4) 2019-ben és az azt követő években gyermekenként 133 330 ft (40 000 ft)

3) három és minden további eltartott esetén gyermekenként 220 000 ft/hó ADÓALAP! kedvezmény (gyermekenként 33 000 ft, legalább 99 000 ft adókedvezmény).

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Családi kedvezmény352

29/A. §353 (1)354 A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti.

(2)355 A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83 330 forint,

bb) 2017-ben 100 000 forint,

bc) 2018-ban 116 670 forint,

bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Lakhatási támogatás

Összeállította: Keszthelyi Anett

1.  Mobilitási célú lakhatási támogatás

A munkáltató adómentesen fizetheti a munkavállaló albérletét.

A lakhatási támogatás a munkaviszony első 5 évére adható, az évek alatt folyamatosan csökkenő mértékben.

Havi értéke:

– a munkáltató kifizetheti a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díját vagy ennek egy részét.  (A munkavállaló nevére szól a számla)

– a munkáltató bérli a lakást, és ingyenesen vagy kedvezményesen a dolgozó részére bocsátja.    (A munkáltató nevére szól a számla)

– a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből azon rész, melyet a munkavállaló nem térít meg.

Feltételei:

–  Legalább heti 36 órás munkaviszony, lehet határozott idejű is.

–  Állandó lakóhelye több mint 60 kilométerre van a munkahelytől vagy a tömegközlekedéssel való utazás, oda-vissza, meghaladja a 3 órát.

– Nincs 50%-ot meghaladó mértékű tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga az említett távolságon belül.

– 1 lakásra 1-szer adható támogatás

Ezekről a tényekről az igénybevevőt 2018.01.31-vel nyilatkoztatni kell, így a felelősség az adatszolgáltatásért, teljes körűen a munkavállalót terheli.

Az adómentesség határa:

– A juttatás a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 %-ig terjedhet.

– A második 24 hónapjában a minimálbér 40%-a lehet a támogatás.

– Majd a következő 12 hónapban a minimálbér 20%-a.

Részletesen:

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adómentes bevételekről

2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

a) a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százalékát,

b) a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,

c) a foglalkoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 20 százalékát

meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is, azzal, hogy az ugyanazon munkáltatóval létrejött új munkaviszony esetén az a)-c) pont szerinti időtartamot a munkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell meghatározni;

9.7. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok

9.7.1. A lakhatási támogatás havi értékeként

a) a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,

b) a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,

c) a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe.

9.7.2. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

a) akivel legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben a lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,

b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

9.7.3. Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több Magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

9.7.4. A munkavállaló a 9.7.2. és 9.7.3. alpont szerinti feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az állami adó- és vámhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

9.7.6. A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

ÁFA Mérték változások

Összeállította: Csomor Nikoletta

Változó adómértékek – 5%

Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével

Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haétejet, halmájat, és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével

Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével

Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva

Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom

Internet-hozzáférési szolgáltatás

Braille-nyomtató és Braille-kijelző

ÁFA tv. 3.sz melléklet

 11.555Braille-írógép,   Braille-nyomtató, Braille-kijelző vakoknak
55.593Emberi fogyasztásra   alkalmas élő hal, a díszhal kivételével
56.594Emberi   fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és   egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével
57.595Emberi   fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy   fagyasztva, a cápahús kivételével
58.596Házi   sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen,   hűtve vagy fagyasztva
3.600Étkezőhelyi vendéglátásban az   étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ   55.30.1-ből)
4.601Internet-hozzáférési szolgáltatás

2018 reklámhordozók

Összeállította: Lehel Anna

2018. január elsejétől módosul a helyi adókról szóló törvény, melynek értelmében reklámhordozók (kültéri plakát) után adót szedhetnek a települések, kibővül az építményadóztatás köre. A javaslat rögzíti, hogy a reklámhordozó utáni építményadó esetén az adó alanya a reklámhordozó tulajdonosa.

A javaslat 12 000 forintban rögzíti a reklámhordozók utáni építményadó négyzetméterenkénti legmagasabb éves összegét. Az önkormányzat – a helyi sajátosságokat mérlegelve – szabadon állapíthatja meg az adó mértékét a 0 forint és e felső határ között a település egészére vagy az általa kialakított övezetek, településrészek szerint differenciálva.

1)     Adó alanya: év első napján a tulajdonos

2)     Adókötelezettség  keletkezése : engedély kiadást követő év első napja

3)     Adókötelezettség megszűnése : év utolsó napja

4)     Adó mértéke : 12 000 Ft/ nm2

Részletesen:

1990. évi C. törvény

a helyi adókról1

II. Fejezet

VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK

1. Építményadó

Az adókötelezettség

11. § (1)35 Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

(3)37 Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Munkásszállás

Összeállította: Deák Lajos

Az adózás előtti eredményt csökkenti (legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig) az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Kapcsolódó feltételek:

–           az épület olyan legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgál,

–          akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van,

–          akinek lakóhelye és a munkahelye legalább 60 kilométerre van egymástól,

–          akinek a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja.

Nem alkalmazható a támogatás, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.

[TAO tv. 7.§. (1) bekezdés k. pont kc. alpont]