Támogatás a KATA-ban

/0 Hozzászólások/in /by

(Összeállította: Kovács Szilvia)

Az új kata törvény pontosan definiálja, ki számít főállású egyéni vállalkozónak: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki kizárólag magánszemélytől szerez bevételt, kivéve a taxis személyszállító.
A 2022. évi XIII. törvény alapján, a KATA-s egyéni vállalkozó bevétele a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt.
Megszűnik a KATA alanyiság, amennyiben a kifizetőtől szerzett bevétel, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevétel, termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértéke. A kifizetői minőségben szerepet játszó juttatótól kapott támogatási bevétel ugyan katás bevétel, de nem számít termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak.
A támogatás akkor nem bevétel, ha tételesen el kell vele számolni, egyéb esetekben bevétel, és így növeli a kata bevételi keretet.

  1. évi XIII. törvényna kisadózó vállalkozók tételes adójáról
  1. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése
  2. § (1) A kisadózói adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
    (2) A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.
    (3) A kisadózói adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó bejelenti a nevét, címét, adószámát és társadalombiztosítási azonosító jelét. Ha az egyéni vállalkozó bejelentett adataiban változás történik, a változást az annak bekövetkeztét követő 15 napon belül be kell jelenteni.
    (4) Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, akinek az adószámát az állami adó- és vámhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, vagy aki a bejelentés időpontjában adószám törlésének hatálya alatt áll.
    (5) Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, aki az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
    (6) Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti adó hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózót. A tájékoztatás tartalmazza legalább
    a) a kisadózó nevét, címét és adószámát;
    b) az adóalanyiság kezdő dátumát;
    c) a tételes adó fizetendő összegét, esedékességét és a bevételi számla számát;
    d) rövid ismertetőt az e törvény szerinti adóval kapcsolatos adókötelezettségről.
  3. § (1) A kisadózói adóalanyiság megszűnik
    a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;
    b) az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napjával, ha a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultsága az Evectv. szerint megszűnik;
    c) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
    d) az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó adószámát az állami adó- és vámhatóság az adóalanyiság ideje alatt véglegessé vált döntéssel törli;
    e) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot azzal, hogy az állami adó- és vámhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;
    f) a 4. § (5) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;
    g) * a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt;
    h) * annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a 2. § 2. pont a)–j) alpontjának bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.
    (2) A kisadózó a 4. § (5) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz ezen bevétel megszerzésének időpontját.
    (3) * A kisadózó a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, kivéve, ha a bevétel TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik.
    (3a) * A kisadózó az (1) bekezdés h) pontja szerinti tényt a tárgyhónapot követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
    (4) Az adóalanyiság megszűnéséről – az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eset kivételével – az állami adó- és vámhatóság határozatot hoz. *
    (5) * Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését abban az esetben is, ha a kisadózó a (3a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.
  4. § Az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható.

Reklámadó

/0 Hozzászólások/in /by

(Összeállította: Molnár-Keszthelyi Anett)

2019.július 1-jétől 2024. december 31-ig az adóalap 0 %-a.
2024-ben sem kell reklámadót fizetni!!

  1. évi XXII. törvény
    a reklámadóról *
    Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:
  2. Értelmező rendelkezések
  3. § E törvény alkalmazásában:
  4. médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti médiaszolgáltatás,
  5. médiaszolgáltató: az Mttv. szerinti médiaszolgáltató,
  6. médiatartalom: az Mttv. szerinti médiatartalom,
  7. médiatartalom-szolgáltató: az Mttv. szerinti médiatartalom-szolgáltató,
  8. * nettó árbevétel: az olyan adóalany esetében, aki
    a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozik, az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
    b) az a) pont alá tartozik, de egyedi beszámolóját az Szt. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készíti, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. §-a szerinti nettó árbevétel,
    c) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozik, az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
    d) nem tartozik az a)–c) pontok alá, az a) pont szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel,
  9. nyomtatott anyag: nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter,
  10. reklám:
    a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti gazdasági reklám,
    b) az Mttv. szerinti kereskedelmi közlemény,
  11. * reklám közzététele: a Reklámtv. szerinti közzététel, függetlenül attól, hogy a reklám közzétételére irányuló szerződés meghatározza-e a reklám megjelenésének a helyét, az idejét vagy a módját,
  12. sajtótermék: az Mttv. szerinti sajtótermék,
  13. *
  14. * reklámértékesítő ügynökség: az adóalannyal az Szt. szerinti kapcsolt félnek minősülő, olyan személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön.
  15. Az adókötelezettség, az adóalany
  16. § * (1) * Adóköteles
    a) a médiaszolgáltatásban,
    b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
    c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
    d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
    e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon
    reklám ellenszolgáltatás fejében történő közzététele.
    (2) * Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha
    a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,
    b) a reklám közzétételének megrendelője
    ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és
    bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
    bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,
    c) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, a 7/A. § szerinti nyilvántartásban.
    (3) * Nem adóköteles a reklám (1) bekezdés szerinti közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti
    a) országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: sportszövetség)
    aa) a nemzeti válogatott keret működtetésével,
    ab) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával,
    ac) az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy
    b) sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány
    ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy
    bb) az amatőr versenyrendszerben való részvétellel
    összefüggésben végzi.
  17. § * (1) * Az adó alanya – illetőségétől függetlenül –
    a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
    b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
    c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
    d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,
    e) * az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője (a reklámfelülettel rendelkezni jogosult személy vagy szervezet).
    (2) * A 2. § (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén az adó alanya – illetőségétől függetlenül – a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. A (2) bekezdés szerinti adóalanynak nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a 7. § (1)–(8) bekezdésében és a 9. §-ban foglaltakat.
    (4) * Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége nem áll fenn, ha a megrendelés időpontjában szerepel a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.
  18. Az adó alapja
  19. § * (1) * Az adó alapja a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany esetén az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével.
    (2) Az adó alapja a 3. § (2) bekezdés szerinti adóalany esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része.
  20. Az adó mértéke
  21. § * (1) * Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén 2017. január 1. és 2017. június 30. között 0%, 2017. július 1-jétől 7,5%.
    (2) * Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalap esetén az adóalap 5%-a.
    (3) * Mentes az adó alól a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevételéből 100 millió forint.
    (4) * A (3) bekezdés szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban vehető igénybe.
    5/A. § * Az 5. § (1)–(2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően az adó mértéke 2019. július 1-jétől 2024. december 31-ig az adóalap 0%-a.
  22. Eljárási rendelkezések
  23. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét – önadózás útján – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.
    (2) Az adóalany az adóévre a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani.
    (3) Az adóelőleg összege
    a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
    b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
    c) az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,
    d) * átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.
    (4) Az adóalany az adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettségét a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti.
    (5) Az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget a fizetési kötelezettségének.
    (6) Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.
    (7) A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetve a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
    (8) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany az adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be és teljesíti.
    (9) Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
    (10) *
    (11) Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el.
    7/A. § * (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról a (2)–(5) bekezdés szerinti külön nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz.
    (2) A 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt – annak kérelmére – az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha
    a) adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy
    b) nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.
    (3) Az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megalapozottságát.
    (4) Az állami adóhatóság törli az adóalanyt az (1) bekezdés szerinti, honlapján közzétett nyilvántartásból
    a) az adóalany kérelmére,
    b) ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti,
    c) ha az adóalanyt a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha e kötelezettségét e törvény rendelkezésének megfelelően teljesíti,
    d) a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot tevő adóalany esetén az adóév végével,
    e) ha az adóalany megszűnik,
    f) ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult,
    g) * ha az adóalany adótartozása nettó módon számítva – a naptári hónap 1. napján – a 100 000 forintot meghaladja.
    (5) Az állami adóhatóság az adatváltozást az adatváltozásról való tudomásszerzés napján átvezeti az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján a honlapján közzéteszi.
    7/B. § * (1) Az a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany, amelyet az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, a 2. § (1) bekezdés szerinti adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül köteles bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. E rendelkezés nem alkalmazható az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén.
    (2) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság – a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett – első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki.
    (3) A mulasztás ismételt megállapítása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.
    (4) * Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentkezési kötelezettség elmulasztását naponta határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg, mely során kizárólag okirati bizonyításnak van helye és az eljáró bíróság tárgyaláson kívül határoz.
    (5) Ha az adóalany az állami adóhatóság első alkalommal való felhívására bejelentkezési kötelezettségét teljesíti, akkor a (2) és (3) bekezdés szerinti bírság korlátlanul enyhíthető.
    7/C. § * (1) Ha a reklám közzétételének megrendelése időpontjában a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban nem szereplő, 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét a reklám-közzététel megrendelője számára nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt felhívja a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat állami adóhatósághoz történő teljesítésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teszi meg, 500 ezer forint mulasztási bírságot kell fizetnie. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.
    (2) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor az állami adóhatóság 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.
    (3) * Az állami adóhatóság (1) és (2) bekezdés szerinti mulasztási bírságot kiszabó határozata a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg.
    7/D. § * Az állami adóhatóság ugyanazon adóalany terhére a 7/B. § és a 7/C. § alapján összesen legfeljebb 1 milliárd forint mulasztási bírságot szabhat ki.
    7/E. § * (1) Ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesítette, akkor az állami adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg.
    (2) * Az adóalany az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozat közlésétől számított 30 napon belül a határozatban megállapítottakkal szemben ellenbizonyítással élhet. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha az adóalany ellenbizonyítással nem él, a határozat az ellenbizonyításra nyitva álló határidő lejártát követő napon véglegessé válik és végrehajtható, ellene közigazgatási per nem indítható.
    (3) * Ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozatát visszavonja és az adót új határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg.

Átalányadósok családi adókedvezménye

/0 Hozzászólások/in /by

(Összeállította: Jakab Anikó)

Az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből családi járulékkedvezményt vehet igénybe.

A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként havonta
• ha egy eltartott van a családban 66 670 forint,
• ha két eltartott van a családban 133 330 forint,
• ha három vagy annál több eltartott van a családban 220 000 forint.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a családi kedvezmény igénybevételével kedvezményezett eltartottanként havonta
• ha egy eltartott van a családban 10 ezer forinttal,
• ha két eltartott van a családban 20 ezer/gyerek forinttal,
• ha három vagy több eltartott van a családban 33 ezer/gyerek forinttal
magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.

A felváltva gondozott gyermek után saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a 66 670 fele), 66 665 (a 133 330 fele), vagy 110 000 (a 220 000 fele) forintot érvényesíthetnek.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott gyermek után a családi kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe

Munkaerőpiacra lépők kedvezménye 2024

/0 Hozzászólások/in /by

(Összeállította: Bednárik Szabina)

A munkaerőpiacra lépők kedvezménye 2024-ben már nem csak magyar állampolgárok után jár.

2024. január 1-jétől már nem csak magyar állampolgárok után jár a kedvezmény, hanem a Magyarországgal határos, nem EGT állam állampolgára után is. Azaz, 2024. január 1-jétől a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezményt mind a magyar állampolgár, mind Ukrajna és Szerbia állampolgárainak munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén lehet igénybe venni.
Ki számít munkaerőpiacra lépőnek?
Munkaerőpiacra lépőnek számít az, akinek a foglalkoztatás kezdete előtti háromnegyed évben (275 nap) legfeljebb három hónapig (92 napig) volt munkaviszonya, illetve egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonya.
A kedvezmény időtartama 3 év.
Kedvezmény mértéke:
A kedvezmény 2 évig teljes munkáltatói adómentességet biztosít a minimálbér összegéig. Azaz a munkaadódnak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a munkaerőpiacra lépők után.
A foglalkoztatás 3. évében is jár a kedvezmény, akkor a szociális hozzájárulási adó 50%-át kell csak megfizetni.
Hogyan lehet igénybe venni a kedvezményt?
A munkáltatónak az alkalmazott bejelentésén kívül nincs teendője. A NAV a bejelentést követő hónap 10-éig hivatalból kiállítja és megküldi elektronikus úton a szocho kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást.
A Munkaerőpicra lépők kedvezményét a 2018. évi LII. Szocho törvény, 11. paragrafusa szabályozza.

Fizetési könnyítések 2024

/0 Hozzászólások/in /by

(Összeállította: Bartalos-Csonka Orsolya)

Összefoglaló táblázat a fizetési kedvezményekről

Magánszemélyként két fizetési kedvezményt lehet igénybe venni.
Az egyik kizárólag az szja bevallásban keletkező szja és szocho kötelezettségre igényelhető, a következő feltételekkel:
• a kérelem az szja bevallás részeként terjeszthető elő,
• kizárólag a bevallás benyújtására rendelkezésre álló határidőig adható be,
• legfeljebb 500.000 Forint adókötelezettségig,
• legfeljebb 12 hónap időtartamra,
• vállalkozói tevékenység végzése esetén nem igényelhető.
Ha magánszemélyként ennél magasabb a kötelezettség, esetleg más adónemben merült fel, vagy egyéni vállalkozóként tevékenykedik, van még egy lehetőség. Ennek a feltételei a következők:
• 1 millió Forintot meg nem haladó nettó adótartozásig vehető igénybe,
• a fizetési kedvezmény kizárólag részletfizetés lehet,
• a futamidő legfeljebb 12 hónap lehet,
• évente egy alkalommal igényelhető,
• magányszemélytől levont adók és járulékok, valamint a beszedett adók tekintetében nem igényelhető.
Nem magánszemélyek esetén a megbízható adózóknak eddig is volt lehetőségük évente egyszer 3 millió Ft-ig fizetési könnyítést kérni. Idén ősztől újdonság az automatikus részletfizetés. Ezt megbízható adózók 3 millió Ft-ig, nem megbízható adózók, tehát minden más nem természetes személy 1 millió Ft-ig kérhetik évente egyszer maximum 6 hónapra.
2024-től új lehetőségként lép be, hogy magánszemély, adószámos magánszemély, egyéni vállalkozó (még ha áfás, akkor is) a gépjármű fizetési kötelezettségére 2024. június 30-ig kérelemmel kérhet részletfizetést vagy fizetési halasztást maximum 5 hónapra. A kérelmet január 1-től lehet benyújtani legkésőbb június 30-ig. Ez jogvesztő határidő.

Egyszerűsített foglalkoztatás 2023.12.01-től
(Összeállította:Pozvék Barbara)

/0 Hozzászólások/in /by

• Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezően fizetendő bér és a közteher összege 2023. decembertől módosul! Az adómentes napi bevétel összege viszont csak 2024. január 1-től, mivel az az adóév első napján hatályos minimálbér összegétől függ.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az alábbi összegre változtak a minimálisan kifizetendő bérek 2023. december 1-jétől:
• minimálbér (1.534,- Ft / óra) esetén 85 %, tehát 1304,- Ft / óra
(8 óra esetén 10.432,- Ft/nap),
• garantált bérminimum szakképzettséget igénylő munkakörben történő foglalkoztatás esetén a (1.874,- Ft / óra) esetén 87 %, tehát 1630,- Ft / óra
(8 óra esetén 13.040,- Ft/nap).

A maximálisan kifizethető napi munkabér:

Az év első napján érvényes minimálbér napi összegének kétszerese,
2023.december 01-jén: 21.340,-Ft

  • január 01-jétől 24.540,- Ft.
    Amennyiben ezen összegnél többet fizet a munkáltató, az a kifizetőnél költségként nem vehető figyelembe, tehát nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak.

  • 2023.12.01-től fizetendő köztehek:

Munkáltatót terhelő közterhek:
Az egyszerűsített foglalkoztatás után a munkáltatót terhelő közterhek 2023. december 1-jétől a minimálbérhez kötöttek, így a munkáltatónak

  1. alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 %-a, tehát 2.700,- Ft/fő/nap,
  2. mezőgazdasági / turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 %-a, tehát 1.300,- Ft/fő/nap,
  3. filmipari statiszta esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 3 %-a, tehát 8000,- Ft/fő/nap összeget kell megfizetnie.

A minimálbér 2023. december 1-jei változása NINCS hatással a következőkre
Az éves minimálbérhez vagy a tárgyév első napján érvényes minimálbérhez kötött összegek változatlanok maradnak 2023-ra vonatkozóan.
Változatlanul maradó összeg:
Mentesített keretösszeg:
Az az összeg, ameddig a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme szja-mentes.
Ez továbbra is a (2023.01.01.) napi minimálbér, illetőleg garantált bérminimum 130 %-a.
A mentesített keretösszeg 2023. december hónapban változatlan, tehát:
• minimálbér esetén 13.871,- Ft
• garantált bérminimum esetén 17.719,- Ft

  1. január 1-jétől változik a mentesített keretösszeg:
    Minimálbér 266.800,- Ft, garantált bérminimum 326.000,- Ft alapján:
    • minimálbér esetén 15.964,- Ft,
    • garantált bérminimum esetén 19.490,- Ft.

A jogszabály eltérő hatálydátumot ír azoknál a juttatásoknál, támogatásoknál, ellátásoknál, melyek összege a minimálbér alapján van meghatározva.
Eltérő minimálbér fogalmak a különböző törvényekben
Ahhoz, hogy pontosan meg tudjuk határozni, hogy a minimálbér 2023. december 1-től történő emelkedése mire és mikortól hat, először a minimálbér fogalmát és annak figyelembe vételét kell tisztázni.
Az SZJA törvényben kétféle minimálbér fogalommal találkozunk:
• 3 § 77. pont: Minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege (tehát a 232.000 Ft/hó 2023-ban), kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért.
• 3 § 84. pont: Éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese. Tehát 2023-ban az éves minimálbér 12 * 232.000 = 2.784.000 Ft.
A TBJ törvényben másfajta fogalmat találunk. A 4§ 14. pontja kétfelé szedi a fogalmat:
• a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, ÉS
• a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
A Szocho törvényben pedig a következő fogalmat találjuk a 34§ 11. pontjában:
• az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve
• egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

Azok a jogszabályban előírt tételek fognak módosulni, amelyek a tárgyhó első napján érvényes minimálbérhez vannak kötve.

Az egyéni vállalkozók járulék- és szociális hozzájárulási adó- kötelezettsége, átalányadózóknak új szabályok szerint

/0 Hozzászólások/in /by

(Összeállította: Molnár-Keszthelyi Anett)

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapja

  • A biztosított vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét.
  • Az átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
  • A biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.

Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt:

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
  • gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
  • csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Ha az előzőekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Szociális hozzájárulási adó

– A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, de legalább az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összeg.

–   Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.

–    Az adóalap megállapításának különös szabályai nem változnak.

  1. Példa: főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, akinek nincs középfokú végzettsége, 2023-es minimálbérrel nézve (SZJA: 15%, TBJ: 18,5%, SZOCHO: alap 112,5%-a után 13%)
  • 1 200 000 Ft adómentes keret az SZJA-nál
  • egyenletes havi jövedelem esetén
jövedelemSZJA alapjárulékalapszocho alap
január290 0000232 000261 000
február290 0000232 000261 000
március290 0000232 000261 000
I. negyedév
április290 0000232 000261 000
május290 000250 000232 000261 000
június290 000290 000232 000261 000
II. negyedév
július290 000290 000232 000261 000
augusztus290 000290 000232 000261 000
szeptember290 000290 000232 000261 000
III. negyedév
október290 000290 000232 000261 000
november290 000290 000232 000261 000
december290 000290 000232 000261 000
IV. negyedév
Összesen3 480 0002 280 0002 784 0003 132 000
  1. Példa: főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, akinek nincs középfokú végzettsége, 2023-es minimálbérrel nézve (SZJA: 15%, TBJ: 18,5%, SZOCHO: alap 112,5%-a után 13%)
  • 1 200 000 Ft adómentes keret az SZJA-nál
  • változó éves jövedelem esetén
jövedelemSZJA alapgöngyölítéses járulékalaptényleges járulék alapgöngyölítéses szocho alaptényleges szocho alap
január00100 000232 000100 000261 000
február00100 000232 000100 000261 000
március1 500 000300 000100 000232 000100 000261 000
I. negyedév300 000 /3 = 100 000 Ft/hó300 000 /3 = 100 000 Ft/hó
havonta legalább a minimálbérhavonta legalább a minimálbér +12,5%
április500 000500 00034 666232 0005 666261 000
május0034 666232 0005 666261 000
június0034 666232 0005 666261 000
II. negyedév((300 000+500 000) – (3*232 000))/3= 34 666 Ft/hó((300 000+500 000) – (3*261 000))/3= 5 666 Ft/hó
havonta legalább a minimálbérhavonta legalább a minimálbér +12,5%
július00202 666232 000144 666261 000
augusztus00202 666232 000144 666261 000
szeptember1 200 0001 200 000202 666232 000144 666261 000
III. negyedév((300 e+500 e+1 200 e)-(6*232 e))/3= 202 666 Ft/hó((300 e+500 e+1 200 e)-(6*261 e))/3= 144 666 Ft/hó
havonta legalább a minimálbérhavonta legalább a minimálbér +12,5%
október500 000500 000337 333337 333250 333261 000
november600 000600 000337 333337 333250 333261 000
december00337 333337 333250 333261 000
IV. negyedév((300 e+500 e+1 200 e+500 e+ 600 e)-(9 * 232 e ))/3= 337 333 Ft/hó((300 e+500 e+1 200 e+500 e+ 600 e)-(9 * 261 e))/3= 250 333 Ft/hó
havonta legalább a minimálbérhavonta legalább a minimálbér +12,5%
Összesen4 300 0003 100 0003 099 9993 132 000
  1. Példa: főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, akinek nincs középfokú végzettsége, 2023-es minimálbérrel nézve (SZJA: 15%, TBJ: 18,5%, SZOCHO: alap 112,5%-a után 13%)
  • 1 200 000 Ft adómentes keret az SZJA-nál
  • utolsó negyedévben szerzett jövedelem esetén
JövedelemSZJA köteles jövedelemjárulékalapszocho alap
január00232 000261 000
február00232 000261 000
március00232 000261 000
I. negyedév
április00232 000261 000
május00232 000261 000
június00232 000261 000
II. negyedév
július00232 000261 000
augusztus00232 000261 000
szeptember00232 000261 000
III. negyedévösszesen I-III.: 2 088 000összesen I-III.: 2 349 000
október5 000 0003 800 0003 570 6663 483 666
november5 000 0005 000 0003 570 6663 483 666
december4 000 0004 000 0003 570 6663 483 666
IV. negyedév(12 800 e – 2 088 e)/3= 3 570 666 Ft/hó(12 800 e – 2 349 e)/3= 3 483 666 Ft/hó
Összesen14 000 00012 800 00012 799 99812 799 998 

2019. évi CXXII. törvény

a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről * 

15. Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

40. § *  (1) A biztosított vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét.

(2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

(3) A biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.

(4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

2018. évi LII. törvény

a szociális hozzájárulási adóról * 

6. Az egyéni vállalkozó által fizetendő adó alapja

6. § (1) *  Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, de legalább az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összeg.

(2) *  Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.

Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) átalányadós egyéni vállalkozó

/0 Hozzászólások/in /by

(Összeállította: Szabó Gábor)

Először is azt kell tisztázni, hogy ki minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak mielőtt a témába belefolyunk. Ők azok, akik a saját jogú öregségi nyugdíjasnak számítanak vagy a rá vonatkozó öregségi nyugdíj korhatárt elérte és özvegyi nyugdíjban részesül.

Az átalányadóban három féle költséghányadról beszélhetünk 2022 óta. 40%,80%,90%

90% költséghányad alá tartozik a kiskereskedelmi tevékenységből származó bevétel.

80% költséghányad alá tartozik a:

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig)
    és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR
    41, 42);
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz
    kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
    zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  • halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR
    03.00.72);
  • feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
  • építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
    személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása
    (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  • a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel
    (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR
    49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  • fényképészet (TESZOR 74.20);
  • textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR
    96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján
    folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
  • Illetve 2023.01.01.-től ide tartozik még a Személygépjármű-vezetőképzés tevékenység is.

Ebből adódóan, amik itt nincsenek felsorolva az mind a 40% költséghányad alá tartozik és fontos megemlíteni azt is, hogy bárki, aki a fent leírt 80%,90% költséghányad alá eső tevékenységek mellett olyan tevékenységet is végez amely nincs felsorolva ott akkor ő 40% költséghányad alá kerül.

Na, de miért is jó a kiegészítő tevékenységet folytatóknak 2022.09.01.-től és 2023-ban is átalányadó szerint vállalkozniuk?

A válasz nyilván nagyon egyszerű, mert ez jelenleg számukra a legkevesebb adóval járó adóforma.

Az átalányadó egyik velejáró része az adómenteskeret, ami az éves minimálbér fele, ez 2022-ben 1,2m Ft. 2023-ban 1392000Ft.

Vegyünk egy nyugdíjas adózót, aki évi 24/12/6/2m Ft bevételre tesz szert és 40% költséghányad alá esik, ami a leggyakoribb. Mennyi adó kötelezettség terheli őt a négy esetben?

Bevétel24.000.00012.000.0006.000.0002.000.000
Költséghányad (40%)9.600.0004.800.0002.400.000800.000
Jövedelem14.400.0007.200.0003.600.0001200000
Adómentes keret1.392.0001.392.0001.392.0001392000
Adóalap1.300.80005.808.0002.2080.000
Szja1.951.200871.200331.2000
TBJ0000
Szocho0000
Fizetendő:1.951.200Ft871.200Ft331.200Ft0Ft
Fizetendő adó %-ban:8,13%7,26%5,52%0%

Tehát a nyugdíjas egyéni vállalkozónak:

24m Ft bevétel után 1.951.200 Ft

12m Ft bevétel után 871.200 Ft 

6mFt bevétel után 331.200 Ft

2m Ft bevétel után 0Ft adót kell megfizetni.

Ezek az összegek nyilván meghaladják azt az összeget, amit eddig fizetni kellet egy évre KATA alatt, vagyis a 12*25000=300000eFt-ot (kivéve, ha a bevétel csekély), de ez ellen már nem lehet tenni semmit, mivel a KATA alanyai alá már nem sorolhatók be a kiegészítő tevékenységet folytató egyénivállalkozók. Az átalányadó mellet válaszható még a VSZJA vagyis a vállalkozói személy jövedelemadó, amely alaptézise a bevétel – költség, vagyis, ha sok költségszámlánk van, akkor nyilván érdemes ezen is elgondolkodni, mert bizonyos esetekben jobb lehet.

KIVA és EKHO együtt

/0 Hozzászólások/in /by

(Összeállította: Jakab Anikó)

KIVA

A kisvállalati adó egyszerűsített adónem, amely a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adót, és a társasági adót váltja ki.

Az adó mértéke 10%.

Ki léphet be? 

Az aki  

– az adózó működési formája alapján jogosult az adónem választására; 

– az átlagos statisztikai állományi létszám (a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámával együtt) az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt; 

– az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel (a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt), továbbá a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot; 

– az adóévet megelőző két naptári évben adószámát a NAV véglegesen (jogerősen) nem törölte; 

– naptári éves adózó; 

– nem rendelkezik ellenőrzött külföldi társasággal;

Előnyők

– Foglalkoztatás utáni adó 13% helyett 10%

– Helyi adó alapja választható 

– A nyereség utáni adót csak akkor kell megfizetni, ha kiveszik osztalékként (akkor viszont többet.)

Hátrányok: 

– Nyereség utáni adó 9% helyett 10%

– Egyes munkaügyi támogatások nem támogatják

Jó tudni: 

– Az ekho-s kifizetés nem kiva alap (jár az ekho-mentesség) 

– Az EFO-s kifizetés után nem kiva, hanem közteher van

– Járulékmentes kifizetés esetén szocho helyett sincs kiva

ÁTALÁNYADÓ ÉS EKHO

/0 Hozzászólások/in /by

(Összeállította: Kovács Szilvia)

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) olyan adózási forma, amit meghatározott foglalkozások művelői választhatnak – leginkább a művészet, a média és a sport területén –, ha van olyan bevételük is, ami után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket. 

Az ekho mértéke: 15%

Az ekho választásának feltételei:

Rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint
fizeti meg a közterheket.

 Ilyen jövedelem lehet:
– a munkaviszonyból származó,
– egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, (ÁTALÁNYADÓZÓ-nál nincs vállalkozói kivét, így EKHO sem jöhet szóba)
– társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint
– egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízásiszerződés   

  alapján kapott ellenérték   

A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.

Munkaviszonyban választ ekho-t:

  • Minimálbér feletti részre, kivéve, ha nyugdíjas
  • Nyilatkozat a máshonnan minimálbér szerinti általános járulékfizetésről

Megbízásban választ ekho-t:

Ebben az esetben a normál közterhekkel terhelt jövedelem éves minimálbérhez mért arányával vehető figyelembe az alkalmazható ekho felső határa.

Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható.

  • Ennek összege évi 60 millió forint lehet. Kritérium, hogy a magánszemély munkaviszonyából, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyából vagy megbízási jogviszonyából szerzett jövedelme az adóévben elérje az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét.
  • Abban az esetben, ha ez nem teljesül – mert például valaki csak félállásban dolgozik -, akkor az évi 60 millió forintnak a megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Pl. 4 órás munkaviszony esetén 30 millió forint lesz a határ.
  • Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár évi 60 millió forint.
  • Hivatásos sportoló esetén ez évi 500 millió forint, míg edző, vezetőedző, nemzetközi sportszövetség munkavállalója esetén évi 250 millió forint.
  • Nem nyilatkozhat az adóévben ekho választásáról az a magánszemély, aki a fentiek    

szerinti összeghatárt már elérte.

  • Ha a magánszemély áfa fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az
    általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő

2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 

  1. § (1) *  Magyarországon egyes, az e törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (a továbbiakban: kifizető) – a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján – az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) által teljesíti.

Az ekho választásának feltételei

3. § (1) *  Ekhoval teljesíthető a közterhek megfizetése, ha a magánszemély – ideértve az EGT-állam olyan polgárát is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy valamely EGT-államban és rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával (a továbbiakban: EGT-államban biztosított személy) – * 

a) *  az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben

aa) munkaviszonyból származó,

ab) egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén,

ac) társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén,

ad) *  vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként

olyan jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik, vagy

b) nyugdíjas

és

c) *  a tevékenysége alapján a (3) és (3c) bekezdésben meghatározott foglalkozásúnak minősül, valamint

d) – figyelemmel a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseire is – a kifizetőnek írásban nyilatkozik arról, hogy a c) pont szerinti tevékenysége alapján számára kifizetett bevételt, vagy annak a nyilatkozatában meghatározott részét terhelő közterhek megfizetésére az e törvény rendelkezéseinek alkalmazását választja.

(2) *  A közterhek e törvény szerinti megfizetését a (3) és (3c) bekezdésben említett foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben Magyarország törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással)

a) *  – a (7) bekezdés rendelkezéseiben foglalt korlátozással – munkaviszonyban, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg, feltéve, hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat, és/vagy

b) a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött

ba) vállalkozási szerződés és/vagy

bb) megbízási szerződés

alapján illeti meg,

és az a)-b) pontban említett esetekben külön-külön és együttesen sem haladja meg az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott összeghatárt.

(2a) * 

(3) *  Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal azonosított foglalkozás:

2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból

Akusztikus mérnök

Audiotechnikai mérnök

Hangmérnök

Televíziós műszaki adásrendező

2136 Grafikus és multimédia-tervező

2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból

Filmszöveg fordító

Lírai művek fordítója

Műfordító

Prózai és drámai művek fordítója

2714 Kulturális szervező foglalkozásból

Producer (kulturális)

Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)

2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője

2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból

Művészeti tanácsadó

Zenei konzulens, tanácsadó

2721 Író (újságíró nélkül)

2722 Képzőművész

2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező

2724 Zeneszerző, zenész, énekes

2725 Rendező, operatőr

2726 Színész, bábművész

2727 Táncművész, koreográfus

2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész

2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)

3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból

Koncert-fénytechnikus

Koncert-színpadtechnikus

3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból

Filmstúdió technikus

Hangmester

Hangrestaurációs technikus

Hangstúdió-technikus

Hangtechnikus

Képtechnikus

Rögzítéstechnikai technikus

Stúdiótechnikus

Videótechnikus

Zenei technikus

3711 Segédszínész, statiszta

3712 Segédrendező

3714 Díszletező, díszítő

3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású

3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású

5211 Fodrász foglalkozásból

Színházi fodrász

Színházi parókakészítő

5212 Kozmetikus foglalkozásból

Maszkmester

Sminkes

Sminkmester

Színházi kikészítő

7212 Szabó, varró foglalkozásból

Jelmez- és alkalmiruha-készítő

Színházi varró

7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból

Színházi fejdíszkészítő

7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból

Színházi cipész

(3a) *  Elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a (3) bekezdés szerinti foglalkozásoknak, munkaköröknek.

(3b) *  A (3) bekezdés szerinti foglalkozásúnak minősülő magánszemély – munkakörének elnevezésétől függetlenül – akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

(3c) *  Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:

a) a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: sportról szóló törvény) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

c) a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatott magánszemély (a továbbiakban: nemzetközi sportszövetség munkavállalója).

(3d) *  A (2) bekezdésben előírt szabályoktól függetlenül a nemzetközi sportszövetség munkavállalója a külföldi pénznemben megszerzett bevételére is alkalmazhatja e törvény előírásait, feltéve, hogy tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el. A külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámítására az Szja tv. 5. és 6. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) *  A (2) bekezdésben említett összeghatár

a) *  évi 60 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét,

b) *  az a) pontban meghatározott feltétel hiányában az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel,

c) *  nyugdíjas esetében – az a)-b) pontokban foglaltaktól függetlenül – évi 60 millió forint,

d) *  az a)-b) pontban említett összeghatár helyett

da) *  évi 500 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója,

db) *  évi 250 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), vagy a nemzetközi sportszövetség munkavállalója

azzal, hogy ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.

(5) * 

(6) *  Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a (4) bekezdés szerinti összeghatárt már elérte.

(7) *  Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha

a) a magánszemély nyugdíjas;

b) a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;

c) *  a magánszemély igazolja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett címen az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.