Munkaerőpiacra lépők kedvezménye

/0 Hozzászólások/in /by

Összeállította: Nagy Dorina

A 2025. január 1-jétől kezdődő munkaviszonynál az a magyar állampolgár, valamint a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára számít munkaerőpiacra lépőnek, akinek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napban[3] legfeljebb 92 napig volt munkaviszonya, illetve egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonya.

A munkáltató a kedvezményt a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után 13 százalékos, a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig 6,5 százalékos adómértékkel megállapított összegben veheti igénybe. Az érvényesítési időszak összesen 18 hónap.

A részkedvezmény azon egész hónapra is megilleti a munkáltatót, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve tizennyolcadik hónapja véget ér.

Jogszabályi hivatkozás: A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho. tv.)

2026 Elektromos kerékpár

/0 Hozzászólások/in /by

Összeállította: Csonka Orsolya

Az elektromos kerékpár még 2022-ben került be a Cafeteria rendszerébe, mint adómentes béren kívüli juttatás. 2026-tól a szabályozás annyiban változik, hogy most már a nagyobb teljesítményű, 300W helyett a 750W-os elektromos kerékpár magáncélú használata is adómentes juttatásnak minősül.

A kerékpárok szabályozása az Szja törvényben:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 1. számú melléklet 8.44. pontja alapján a kifizetők 2022. január 1-től adómentesen biztosíthatják az emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 watt teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatát.

Az Szja tv. szerint az adómentesség a kifizető által biztosított használatra vonatkozik. Azt, hogy ki részesül ebben a juttatásban, nem írja elő a törvény, így az lehet lényegében bárki, a kifizető alkalmazottja, tulajdonosa, megbízottja, családtagok stb..

Az Szja tv. alapján a vállalkozás kizárólag kerékpár magáncélú használatát biztosíthatja adómentesen, nem terjed ki arra az esetre, ha a munkáltató a munkavállaló tulajdonába adja a kerékpárt. A használat formájára viszont nincs megkötés. Adómentes az is, ha a cég vásárol kerékpárokat, majd azt a magánszemély használatába adja, de adómentes az is, ha a magánszemély részére bérel kerékpárt.

A kerékpárok szabályozása a Tao törvényben:

A céges kerékpár juttatásának szabályozása 2022-ben bekerült a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) rendszerébe is. A Tao tv. alapján a cégek a vásárolt kerékpárok árát és annak fenntartási, üzemeltetési költségeit leírhatják a társasági adóból.

DE! csak akkor tekinthetjük ezt a cég tevékenysége érdekében felmerült költségnek, ha a juttatásban részesülő kizárólag:

  • a juttatóval munkaviszonyban áll
  • annak vezető tisztségviselője, vagy személyesen közreműködő tagja
  • korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas
  • vagy a fent említett személyek közeli hozzátartozója.

A Tao tv. szabályozása viszont nem korlátozódik a használat biztosítására, azaz akkor is elszámolható lesz a költség, ha a fent megjelölt személyek tulajdonába adja a kerékpárt. Ilyenkor azonban a magánszemélynek szja fizetési kötelezettsége keletkezik!

Hivatkozott jogszabályok:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 1. számú melléklet 8.44. pontja

TAO. tv.: 3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai

Adómentes juttatások

/0 Hozzászólások/in /by

Összeállította: Szijj Edina

2025-höz képes nagy változás nem történt az adható adómentes juttatások estén.
Az adómentes juttatások a munkavállalók számára továbbra is a minimálbérig (322.800 Ft) adómentesen, azonos munkakörben lévőknek azonos feltételekkel adhatók. Fontos kiemelni, hogy a juttatás nem adható 2026-ban sem utalvánnyal.

Juttatási elem Éves keretösszeg (Ft) adóteher mire használható: SZJA TV.
Adómentes juttatások:
Kulturális és sportrendezvényekre szóló belépők/ bérletek 322.800 adómentes
  • Színház, múzeum, koncert
  • állatkerti belépő
  • sportesemények, mérkőzések
 1. számú melléklet,

8.28.- b), c)
Sporteszköz használata adómentes
  • vállalat által fenntartott sportolási célú létesítmények és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használata
 1. számú melléklet,

8.28.-a)
Diákhitel törlesztés – adómentes
  • kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztésére, előtörlesztésére
 1. számú melléklet,

7.38.- b)
Óvodai, bölcsödéi szolgáltatás – adómentes
  • az étkezési is beletartozik
 1. számú melléklet,

8.6.- c)
Vírusteszt, védőoltás – adómentes
  • munkáltató nevére szóló számla alapján
 1. számú melléklet,

8. 39.
Távmunka költségtérítés havonta a minimálbér 10%-ig adómentes
  • munkaszerződés szerint távmunkában dolgozó számára
  • távmunkában töltött napokra arányosítani kell
 3. számú melléklet, II. 11)
Kerékpár használat – adómentes
  • munkáltató eszközei között nyilvántartott
  • emberi erővel hajtott vagy
  • legfeljebb 750 w teljesítményű kerékpár
 1. számú melléklet,

8.44.
Borászati termékek minimálbér 10% egy évbe 3x adómentes ha
  • közvetlenül a borászati üzemengedélyestől megvásárolt,
  • megfelelően palackozott termék
 1. számú melléklet,

8.45
közösségi gépjármű megosztás adómentes
  • Munkáltató nevére kiállított számla alapján
 1. számú melléklet,

8.37.

Különbözeti bírság

/0 Hozzászólások/in /by

Összeállította: Szánthó Erika

Az adózó év közben téves vagy valótlan nyilatkozatot tesz, és emiatt év végén adófizetési kötelezettsége, akkor a különbözet után különbözeti bírságot kell a bevallásban megállapítani.

A törvény két esetet mond ki, amikor a magánszemélynek különbözeti bírságot kell bevallania. Az egyik a helytelen költségnyilatkozat, a másik pedig a helytelen adókedvezmény-nyilatkozat.

2026.01.01-től 12 százalék lesz a különbözeti-bírság,

-ha az adózó a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és az örökbefogadási díj kedvezményét, a 25 év alattiak kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, a személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte,

-vagy év közben tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget

Nem kell bírságot fizetni, ha a különbözet (külön-külön) a 10 ezer forintot nem haladja meg.

2026 Nyugdíjas anyák adózása SZJA és SZOCHO

/0 Hozzászólások/in /by

Összeállította: Torma-Lehel Anna

A nyugdíjas anyák adózásában változás történt:

Az egyik eset, amikor a saját jogú nyugdíjas személynek jövedelmet juttató kifizetőnek szocho fizetési kötelezettsége keletkezik, ha az adóévben a természetes személynek juttatott jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem).

A másik eset, amikor szociális hozzájárulási adókötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő saját jogú nyugdíjas személynek (például egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek), ha az általa érvényesített anyák kedvezménye (négy vagy többgyermekes, háromgyermekes vagy kétgyermekes anyák kedvezménye) alapját képező tárgyévi jövedelmei együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, feltéve, hogy ezen jövedelmei nem kifizetőtől származnak vagy kifizetőtől származnak ugyan, de a jövedelemből a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania.

A bruttó átlagkereset a KSH oldalán megtekinthető:

https://www.ksh.hu/keresetek

Példa:

2025.07 –i átlagkereset 693 700 Ft/hó

Éves szinten 8 324 400 Ft

Éves átlagkereset négyszerese 33 297 600 Ft, tehát éves szinten 33 297 600 Ft feletti összeg után kellene jelenleg 13 % szochot fizetni.

Vagyis ha valakinek 40 000 000 Ft-ot keres nyugdíjas anyukaként egy évben, akkor 6 702 400 Ft után kell 13 % szochot fizetni. A fizetendő szocho 871 312 Ft.

A nyugdíjas anyák szja mentessége

  • 3 és 4 gyermekes nyugdíjas anyák szja mentesek
  • 2 gyermekes anyák:
    • 2028.01.01-től szja mentesek az 50-60 év közötti anyák (1968.01.01. vagy később születtek)
    • 2029.01.01-től szja mentesek a 60 év feletti anyák (1968.01.01. előtt születtek), vagyis 2029-től a nyugdíjas 2 gyermekes anyák is szja mentesek lesznek

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

III. Fejezet

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

71. *  Éves átlagkereset: a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese.

V. Fejezet * 

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK * 

Az adó megállapítása * 

11. § 5) *  A két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő egyébként a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő magánszemély a kedvezmény alapba tartozó jövedelmeiről bevallást kizárólag akkor ad be, ha a kedvezményre jogosító jogcímen megszerzett jövedelme nem kifizetőtől származik vagy abból a 46. § (4) bekezdése alapján a kifizető egyébként nem lenne köteles adóelőleget levonni és az e jövedelme alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét.

2-3-4 gyerekes anyák kedvezménye

/0 Hozzászólások/in /by

Összeállította: Tratnyek Anita

2026.01.01-től hatályba lép a 40 év alatti 2 gyerekes anyák személyi jövedelemadó mentessége a munkaviszonyból származó jövedelemre.

A 3 gyermekes anyák személyi jövedelemadó mentessége, már 2025.10.01-től hatályba lépett, a 4 gyerekes anyákra vonatkozóan a mentesség 2020.01.01-től van érvényben.

2025. évi XIV. törvény:

„1. § (1) A két gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a két gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.

(2) A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,”

Kik vehetik igénybe a kedvezményt?

  • Az a vér szerinti vagy örökbefogadó anya érvényesítheti az szja-mentességet, aki legalább három gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy korábban legalább 12 éven át családi pótlékra volt jogosult 3 gyermek után.
  • 2026.01.01-től a 40 év alatti két gyerekes anyák is igénybe vehetik a kedvezményt.

A 2 gyerekes anyák szja-mentessége lépcsőzetesen kerül bevezetésre:

  • 2026. január 1-től a 40 év alatti
  • 2027-ben a 40 és 50 év közötti
  • 2028-ban az 50 és 60 év közötti
  • 2029-ben pedig a 60 év feletti

2 gyerekes anyák lesznek szja-mentesek a munkaviszonyból származó jövedelmek után.

2029 januártól minden dolgozó többgyermekes anyát akár élethosszig megillet az szja-mentesség.

Az szja-mentesség kizárólag a munkával megszerzett jövedelemre vonatkozik, például:

  • munkabér
  • egyéni vállalkozó jövedelme
  • mezőgazdasági őstermelő jövedelme
  • megbízási díj

Nem terjed ki a kedvezmény például:

  • osztalékbevételre
  • árfolyamnyereségből származó jövedelem
  • ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

A kedvezmény igénybevételének nincs jövedelmi korlátja, az adott hónapban vagy évben megszerzett teljes, munkaviszonyból származó jövedelemre igénybe vehető.

Az szja-mentesség csak a gyermek megszületésétől jár, tehát a várandósság időszakában még nem lehet igénybe venni a kedvezményt.

Kedvezmény igénybevétele:

  • Év elején vagy év közben a munkáltatónak leadott adóelőleg-nyilatkozattal, melyben az anya kéri az szja-mentesség igénybevételét a havi fizetésében.
  • Utólag a jövő évi szja bevallásban egy összegben.

Családi adókedvezmény

/0 Hozzászólások/in /by

Összeállította: Kálmán Katalin

A családi adókedvezmény összege 2025 első félévéhez képest 2026-ban duplájára emelkedik. Ez egy kétlépcsős folyamat második szakasza, amely a 2025 júliusi emelést követi.

2026.01.01-től a tehát a családi adókedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként, és jogosultsági hónaponként a következőképpen alakul:

Adóalap / Adó-kedvezmény
1 gyermek esetén 133.340 Ft / 20.000 Ft
2 gyermek esetén 266.660 Ft / 40.000 Ft
3 vagy több gyermek esetén 440.000 Ft / 66.000 Ft
Beteg gyermek esetén további 133.340 Ft / 20.000 Ft

Kedvezményezett eltartott:

  • aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,
  • aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő személy,
  • a magzat a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján.

Eltartott:

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is,
    • ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot, hanem rokkantsági járadékot folyósítanak,
    • ha a kedvezményezett eltartott után családi pótlékot nem állapítanak meg,
    • vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja, például tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék.

Speciális esetek:

Elvált vagy külön élő szülők esetén a családi adókedvezményt az a szülő érvényesítheti,

  • aki a családi pótlékra jogosult, vagy
  • akivel a másik szülő írásban megállapodik a kedvezmény megosztásáról.

A megosztás lehetősége:

  • a kedvezmény 50-50 %-ban, vagy ettől eltérő arányban is megosztható, ha a felek erről írásban nyilatkoznak.

Példa:

A a gyermek anyánál él, de a szülők megállapodnak abban, hogy a családi adókedvezményt az apa veszi igénybe. -›Ebben az esetben a kedvezmény az apa adóalapját csökkenti.

A mozaikcsaládok esetén minden szülő a saját háztartásában élő, illetve általa eltartott gyermekek után jogosult a családi adókedvezményre.

A kedvezmény szempontjáról minden gyermek egyszer vehető figyelembe, de a gyermekek száma összeadódhat a jogosultság megállapításánál.

Példa 1:

Az édesanya egy gyermeket nevel, az édesapa két gyermeket hoz a házasságba. -›Mindkét szülő három gyermekesnek minősül a családi adókedvezmény mértékének meghatározásakor.

Példa 2:

Az egyik szülőnél él két gyermek, a másik szülőnél egy gyermek. -› Mindkét szülő a saját jövedelme után érvényesítheti a rá eső kedvezményt, megosztás vagy megállapodás alapján.

Egyszerűsített foglalkoztatás

/0 Hozzászólások/in /by

Összeállította: Kálmán Katalin

Az egyszerűsített foglalkoztatási közteher mértéke 2026. január 1-jétől, a minimálbér emelésére tekintettel az alábbiak szerint módosul:

  • Alkalmi munka: 4 800 Ft / nap
  • Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka (1-120 nap): 2 400 Ft / nap
  • Mezőgazdasági idénymunka (121-210 nap): 3 600 Ft / nap
  • Filmipari statiszta: 9 700 Ft / nap

A közterhet minden esetben a munkavégzés napján hatályos mérték szerint kell megfizetni.

Éves foglalkoztatási keret változása:

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy munkavállaló éves szinten legfeljebb 120 napig foglalkoztatható.

Mezőgazdasági idénymunka esetén az éves foglalkoztatási keret további 90 nappal bővül, így összesen 210 nap / év alkalmazható.

Alkalmi munkára vonatkozó időkorlát módosítása:

Az alkalmi munka esetében az alkalmazható időtartam az alábbiak szerint módosul:

  • legfeljebb 5 egymást követő napig,
  • havonta legfeljebb 15 napig,
  • évente legfeljebb 120 napig.

(Ez váltja fel a korábbi 5 egymást követő nap / 15 nap / 90 nap évente szabályozást.)

Egyszerűsített munkaszerződés tartalmi változása:

Alkalmi munka esetén a munkaszerződésben naponta fel kell tüntetni a ledolgozott munkaórák számát. (hó, nap, kezdő és befejező időpont). Önmagában a munkanap megjelölése nem elegendő.

A fenti, módosított szabályokat a 2025. december 31-ét követően megvalósuló munkavégzéseke kell alkalmazni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében egyidejűleg alkalmazható munkavállalók száma a munkáltató statisztikai állomány létszámától függ. A létszámkorlát meghatározása az alábbiak szerint történik:

  • 0 főállású munkavállaló esetén: legfeljebb 1 fő egyszerűsített foglalkoztatású munkavállaló alkalmazható naponta
  • 1-5 fő főállású munkavállaló esetén: legfeljebb 2 fő egyszerűsített foglalkoztatású munkavállaló alkalmazható naponta
  • 6-20 fő főállású munkavállaló esetén: a főállású munkavállalók legfeljebb 30%-a, de minimum 2 fő alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében
  • 20 fő feletti főállású munkavállaló esetén: a főállású munkavállalók legfeljebb 20%-a alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatásban

A létszámkorlát számításának alapja a munkáltató statisztikai állományi létszáma. A létszámot nem éves szinten, hanem naponta vizsgálják. Nem az aznapi jelenlévők létszámát kell alapul venni, hanem a főállású munkavállalók számát, akik munkaszerződéssel, határozott vagy határozatlan időre vannak foglalkoztatva, az EFO-s munkavállalók nem számítanak bele a statisztikai létszámba. A részmunkaidős dolgozó 1 főnek számít, nem kell arányosítani.

További részletes információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatalos honlapján 2026 január elejétől érhetők el.

Egészségügyi szolgáltatás járulék 2026

/0 Hozzászólások/in /by

Összeállította: Csonka Orsolya

2026 január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 12 300 Ft-ra emelkedik, tört hónap esetén napi 410 Ft-tal kell számolni.

Magyarországon a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz csak az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat illeti meg. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. (Tbj) törvény 22. §-a határozza meg.

Az a magánszemély, aki egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ennek mértékét a Tbj törvény 25. § (3) bekezdése határozza meg. A járulék megfizetésével válik jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásokra.

A kötelezettség az egészségügyi szolgálattásra való jogosultság megszűnését követő első naptól fennáll. A kötelezettséget a NAV írja elő, és erről határozatot küld az érintetteknek. Ha a NAV bármely okból nem írta elő a kötelezettséget, a magánszemély a fizetési kötelezettségét köteles a NAV-nál a 25T1011U jelű adatlap kitöltésével bejelenteni, és egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy más EGT államban vagy szociális egyezményes államban nem áll fenn biztosítása.

A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti (pl. a jövedelemmel nem rendelkező személy után a családtagja, fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltatója stb). A járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetés átvállalását az állami adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni, mert csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének alakulása:

2026 Átalányadó változás, keretek módosulása

/0 Hozzászólások/in /by

Összeállította: Németh Anita

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók által igazolás nélkül elszámolható költség általános mértéke a jelenlegi 40 százalékról 2026. január 1-jétől 45 százalékra emelkedik.

A többi költséghányad változatlan maradt.

SZJA- mentes jövedelemkeret

1.936.800 Ft, ami Bevételben kifejezve

45% költséghányadnál 3.521.455 Ft bevételig

80% költséghányadnál 9.684.000 Ft bevételig

90% költséghányadnál 19.368.000 Ft bevételig.

A minimálbér összege 2026. január 1-jétől bruttó 322 800 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 373 200 forintra emelkedik.

Főállású átalányadózó esetén a minimálbér szochoja 112.5% helyett 100%-ra csökken. Illetve ha ez magasabb, a tényleges jövedelem lesz az alapja.

Aki 2026-ban a 45, illetve a 80 százalék költséghányad alá tartozik, az az éves minimálbér tízszereséig (38 736 000 forint) szerezhet bevételt.

Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén (90%-os költséghányad) az éves minimálbér ötvenszereséig (193 680 000 forint) szerezhet bevételt.