Igényelhetővé válik más közösségi tagállamokban is az alanyi adómentesség 2025.01.01-jétől.

Jelenlegi szabályozás alanyi adómentes adóalanyok részére:

• Közösségen belül nem adóalanyok részére értékesített termékek és távolról is nyújtható szolgáltatások esetében: alanyi adómentes minőségben jár el és számláz, a számla ellenértéke beleszámít az alanyi adómentes értékhatárba
  • Az alanyi adómentes adóalany által teljesített Közösségen belüli távértékesítésre a magyar áfaszabályokat kell alkalmazni a 10 000 eurós értékhatár átlépéséig – ha az adóalany nem él a fent említett választási lehetőséggel –, ebből következően ez az értékesítés adómentes. Az Áfa tv. vonatkozó szabálya értelmében a belföldön teljesített Közösségen belüli távértékesítés ellenértékét is figyelembe kell venni az alanyi adómentesség választására jogosító felső, 12 000 000 forintos értékhatár számításánál. Ha az alanyi adómentes adóalany úgy dönt, hogy a Közösségen belüli távértékesítésre a főszabályt alkalmazza, vagy az értékhatár túllépése miatt a főszabályt kell alkalmaznia, úgy tekintettel arra, hogy az ügylet a rendeltetési hely szerinti tagállamban teljesül, továbbá arra, hogy az alanyi adómentesség nem terjed ki a más tagállamban teljesített ügylet(ek)re, a termékértékesítést a teljesítés helye szerinti tagállamban megállapított hozzáadottérték-adó (áfa) terheli. Mivel az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba csak a belföldön teljesített ügyletek tartoznak bele, az előbbiek szerint a Közösség más tagállamában teljesülő értékesítés adó nélküli ellenértékét nem kell figyelembe venni a 12 000 000 forintos értékhatár számításánál.

Változás a tagállamonkénti és uniós értékhatárokban lesz.

Az új szabályozás értelmében tehát 2025. január 1-jétől

• egyrészt a belföldön székhellyel rendelkező adóalany a Közösség olyan másik tagállamában teljesített ügyletei tekintetében is választhatja, hogy alanyi adómentes adóalanyként jár el, amely tagállamban nem rendelkezik székhellyel, és amely tagállam adómentességet biztosít a kisvállalkozások számára,

• másrészt a Közösség másik tagállamában székhellyel rendelkező adóalany belföldön végzett tevékenysége tekintetében alanyi adómentességet választhat akkor is, ha belföldön nem rendelkezik székhellyel.

A határon átnyúló alanyi adómentesség alkalmazásának nem feltétele, hogy az adóalany a székhelye szerinti tagállamban is alanyi adómentességet alkalmazzon.

A határon átnyúló adómentesség abban az esetben választható, ha

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

b) sem a tárgy naptári évben ténylegesen

az adóalany éves szinten göngyölített (összesített) uniós árbevétele nem haladja meg a 100 000 eurót, és a mentességgel érintett tagállamban az éves szinten göngyölített (összesített) tagállami árbevétele nem haladja meg az érintett tagállam által alkalmazott adómentességi árbevételi értékhatárt. A tagállamok által meghatározott értékhatár nem haladhatja meg a 85 000 eurót.

Uniós árbevétel:

• az adóalany által a Közösség területén teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke
• alanyi adómentesség választása esetén maximum 100 000 EUR

Tagállami árbevétel:

• az adóalany által egy adott tagállamban teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke
• küszöbértéke tagállamonként változó

Belföldi árbevétel:

• az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke
• Magyarországon 12 000 000 Ft

Igénylés:

• NAV felé kell benyújtani előzetes nyilatkozattételt
• a feltételek fennállása esetén a NAV EX- utótaggal ellátott egyedi azonosítószámmal látja el az adóalanyt
• a NAV által megállapított EX-utótaggal ellátott egyedi azonosítószámot kell alkalmazniuk ezen mentességgel érintett tagállamokban

Megszűnése:

• Uniós árbevétel, vagyis a 100 000 EUR elérése után egy tagállamban sem választható az alanyi adómentesség az átlépés évét követő naptári év végéig
• tagállami küszöbérték átlépés estén (de uniós értékhatár átlépés nélkül) az adott tagállam törvényben meghatározott időtartamig nem választható újra alanyi adómentesség (Magyarországon értékhatár túllépésének évét követő második naptári év végéig)

Törvényi hivatkozás:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII törvény, XIII. fejezete (2025.01.01-jétől)

Összeállította: Kovács Szilvia

Kiskereskedelmi adót kell fizetnie annak a külföldi vagy belföldi személynek, szervezetnek, amely üzletszerűen végez adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet.

A kiskereskedelmi tevékenységből származó, nettó 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után az adómérték azonban 0 százalék, így azoknak az adózóknak, amelyek adóalapjaezt az összeget nem haladja meg, nincs tényleges adókötelezettsége, az adóról, adóelőlegrőlbevallást sem kell benyújtani.

Kiskereskedelmi tevékenységek meghatározásakor a 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere, TEÁOR’25, szerint a 47.1-47.9alágazatokba sorolt tevékenységek.

Nem kiskereskedelmi tevékenység az értékesítés, ha

• a gyártó nagykereskedőnek, viszonteladónak,

• a nagykereskedő viszonteladónak, kiskereskedőnek

értékesít, feltéve, hogy az nem bárki által hozzáférhető értékesítési csatornán (hálózaton)

keresztül történik.

Ha az értékesítési csatorna elérhető magánszemély vevőknek is, akkor a tényleges vevők

személyétől függetlenül az értékesítésből származó teljes árbevétel adóalapot képez. Ilyenkor

tehát nincs jelentősége annak, hogy adott esetben egy gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság

vagy magánszemély a vásárló.

Az adó mértéke

Adóalap	2020.évi XLV. törvény	197/2022. (VI.4) Korm Rendelet Gépjármű üzemanyag kiskereskedelem	197/2022. (VI.4) Korm Rendelet Egyéb kiskereskedelem
az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után	0%	0%	0%
az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után	0,10%	3%	0,15%
az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után	0,40%	3%	1%
az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után	1%	3%	4,50%

A 2025-ös adóévtől kezdődően az online piactér (platform) üzemeltetői is kiskereskedelmi adó fizetésére lesznek kötelezettek, amennyiben kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret.

Adóalany: mind a magyar, mind a külföldi platformot üzemeltetők.

Platform: minden, a felhasználók számára hozzáférhető honlap, mobil alkalmazás és egyéb szoftver, amely lehetővé teszi az értékesítők számára a többi felhasználóval történő kapcsolatfelvételt valamely érintett tevékenység közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából.

Amennyiben a platformot üzemeltető saját kiskereskedelmi tevékenységet is végez, az is beletartozik az adóalapjába, bár a ténylegesen fizetendő adó összegét az erre a tevékenységre jutó adó csökkenteni fogja.

A kiskereskedők az online piacteret üzemeltető platformján keresztül történő értékesítés értékével csökkenthetik az adóalapjukat, vagyis az új szabály szerint a kiskereskedők helyett az ilyen értékesítés után alapesetben a platformot üzemeltető fizet kiskereskedelmi adót.

Amennyiben a platformot üzemeltető nem tesz eleget az adókötelezettségének, akkor az adót a kiskereskedőnek kell megfizetnie

Törvény

197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet az extraprofit adókról

….. 12. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szabályaitól való eltérés 20. § (1) A 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve – több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve – kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania. (2) Az az adóalany, amelynek nincs a 2021. évben kezdődő adóéve, a Kiskeradó tv. szerint a 2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóéve – több, a 2022. évben kezdődő adóév esetén a 2022. évben kezdődő utolsó adóéve – adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani. (3) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, a pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele, a pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni. 21. § * (1) * A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a fizetendő kiskereskedelmi adó összege az adóévi, Kiskeradó tv. szerinti adóalapnak, illetve a (3a) bekezdés szerinti adóalaprésznek a naptári napi időarányosítással 365 napos időszakra számított összege alapján a Kiskeradó tv. 6. §-a szerint, a 2023-ban kezdődő adóévben a (2) bekezdés szerint, a 2024-ben kezdődő adóévben a (3) és (3a) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része. (2) A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során: a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék. (3) * A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó – a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2024-ben kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során: a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék. (3a) * A Kiskeradó tv. 6. §-ától és a (3) bekezdéstől eltérően, a Kiskeradó tv. 1. § 1. pont d) alpontjának hatálya alá tartozó Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere szerint 47.3 ágazatba sorolt kiskereskedelmi tevékenység (a továbbiakban: gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem) esetében a 2024-ben kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során: a) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, b) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3 százalék. (3b) * Ha az adóalany a (3) és (3a) bekezdést is köteles alkalmazni, akkor – figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is – a 2024-ben kezdődő adóév adója a) a teljes adóalap alapján a (3) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek a Kiskeradó tv. 2. §-a szerinti, gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem nélküli tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel és a Kiskeradó tv. 2. §-a szerinti tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel hányadosával szorzott összege, b) növelve a (3a) bekezdés szerint megállapított adóösszeggel. (4) A 2023-ban kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a nem alkalmazható, az adóelőleget a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani. (5) * A 2024-ben kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a nem alkalmazható, az adóelőleget a (3)–(3b) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani. (6) Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalany adóéve a naptári év július 1-jét követően kezdődik, és a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 20. § szerinti adókötelezettség terheli, a (2)–(5) bekezdés rendelkezéseit a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévekre kell alkalmaznia.

Összeállította: Csonka Orsolya

Az új szabályozás értelmében tehát 2025. január 1-jétől

• egyrészt a belföldön székhellyel rendelkező adóalany a Közösség olyan másik tagállamában teljesített ügyletei tekintetében is választhatja, hogy alanyi adómentes adóalanyként jár el, amely tagállamban nem rendelkezik székhellyel, és amely tagállam adómentességet biztosít a kisvállalkozások számára,

• másrészt a Közösség másik tagállamában székhellyel rendelkező adóalany belföldön végzett tevékenysége tekintetében alanyi adómentességet választhat akkor is, ha belföldön nem rendelkezik székhellyel.

A határon átnyúló alanyi adómentesség alkalmazásának nem feltétele, hogy az adóalany a székhelye szerinti tagállamban is alanyi adómentességet alkalmazzon.

A határon átnyúló adómentesség abban az esetben választható, ha

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

b) sem a tárgy naptári évben ténylegesen

az adóalany éves szinten göngyölített (összesített) uniós árbevétele nem haladja meg a 100 000 eurót, és a mentességgel érintett tagállamban az éves szinten göngyölített (összesített) tagállami árbevétele nem haladja meg az érintett tagállam által alkalmazott adómentességi árbevételi értékhatárt. A tagállamok által meghatározott értékhatár nem haladhatja meg a 85 000 eurót.

Uniós árbevétel:

• az adóalany által a Közösség területén teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke
• alanyi adómentesség választása esetén maximum 100 000 EUR

Tagállami árbevétel:

• az adóalany által egy adott tagállamban teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke
• küszöbértéke tagállamonként változó

Belföldi árbevétel:

• az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke
• Magyarországon 12 000 000 Ft

Igénylés:

• NAV felé kell benyújtani előzetes nyilatkozattételt
• a feltételek fennállása esetén a NAV EX- utótaggal ellátott egyedi azonosítószámmal látja el az adóalanyt
• a NAV által megállapított EX-utótaggal ellátott egyedi azonosítószámot kell alkalmazniuk ezen mentességgel érintett tagállamokban

Megszűnése:

• Uniós árbevétel, vagyis a 100 000 EUR elérése után egy tagállamban sem választható az alanyi adómentesség az átlépés évét követő naptári év végéig
• tagállami küszöbérték átlépés estén (de uniós értékhatár átlépés nélkül) az adott tagállam törvényben meghatározott időtartamig nem választható újra alanyi adómentesség (Magyarországon értékhatár túllépésének évét követő második naptári év végéig)

Törvényi hivatkozás:

Áfa törvény: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700127.tv

Összeállította: Nagy Dorina

A társasági adó fizetésre kötelezett vállalkozások eddig 2 féle módon támogathatták a szervezeteket a társasági adóból.

1. A vállalatok adójuk jelentős részét felajánlhatják:
2. filmalkotás támogatására
3. előadó-művészeti szervezet támogatására
4. látvány-csapatsport támogatására  (labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong)

Amennyiben az adózó – élve a lehetőséggel – az őt terhelő 2024. adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről a Tao. tv. szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy annak a kedvezményezett(ek) részére történő juttatását – a feltételek fennállása esetén – az adóhatóság teljesíti. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre, csökkentő tételként. Az adózó az adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget, az említett fizetési kötelezettségek teljesítése alól a rendelkező nyilatkozat(ok) megtétele esetén sem mentesül.

            Rendelkező nyilatkozatokról az adózó két ütemben nyilatkozhat:

• adóelőlegről
• adóról

Az adózó a havi és negyedéves társasági-adóelőlegének legfeljebb 80% ajánlhatja fel.

A fizetendő adó terhére az  adózó az éves társasági adóbevallásban rendelkezhet a még fel nem ajánlott adóelőlegének és a fizetendő adójának kedvezményezett célra történő felajánlásról.

• Adományként közhasznú szervezeteknek, ami adóalap csökkentő tétel.

Támogatás mértékének 20%-a. További 20%-kal ha a támogatás tartós. De együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

                    pl: Támogatás mértéke 300.000 Ft.

                         Adóalap: 800.000 Ft.

                        Adóalap csökkentő tétel: 300.000 Ft*20%= 60.000 Ft.

                         Tényleges adóalap: 740.000 Ft.

               Ha nem közhasznú szervezetnek nyújt támogatást az adó alapkedvezmény nem vehető igénybe.

Ha nem társasági adóalany támogatóról van szó, például magánszemély, egyéni vállalkozó nyújt támogatást, úgy adózásban érvényesíthető kedvezményre nem jogosult.

2025.január 01-től lehetősége van egy olyan szervezet támogatására amely megfelel az alábbi pontoknak:

• a támogatott fél az adóévi gazdasági vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó árbevételének legalább a 75%-át sporttevékenységből szerző látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezetnek minősül;
• a juttatás összege a juttató él adóévi árbevételének 1 százalékát nem haladja meg;
• a juttató rendelkezik a sportszervezet által kiállított, a jogszabályban előírt tartalommal bíró igazolással;

A adó- és vámhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja.

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez⁶¹¹

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai

A)

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

13.⁶²⁰ az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;…

B)

juttatás nem a korábban ismert társasági adóalap- és adókedvezmény keretében történik.

Bármelyik feltétele a támogatásnak nem valósul meg, meg kell nézni, hogy elismert-e kell-e adóalapot emelni vagy nem.

Rendelkeznem kell egy igazolással a másik oldalról, hogy a 75%-ot teljesíteni tudja.

Ha megfelel elismert ráfordításnak minősül.

Törvényi hivatkozások:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

24/A. § * (1) * Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége (ideértve a csoportos társasági adóalany számára az alapító, csatlakozó tagra vonatkozóan adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget) 80 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.

3) * E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül: a) a filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása; b) * a látvány-csapatsport 22/C. § (1)–(1a) bekezdésében meghatározott támogatása.

(4) * Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot – az (1) bekezdésben meghatározott korlátra is figyelemmel – a társasági adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

…

17.⁶³⁶ az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt;

27. az adóévi gazdasági, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevétele legalább 75 százalékát sporttevékenységből (ideértve többek között a sporttevékenység szervezését, sporttevékenység feltételeinek megteremtését, sportszer értékesítést, sporteseményre szóló belépőjegy- és bérletértékesítést, sporttevékenységgel kapcsolatos reklámszolgáltatást) szerző látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet számára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, összesen legfeljebb a juttató adóévi árbevétele 1 százalékát meg nem haladó értékig, ha a juttatásra nem a 7. § (1) bekezdés z) pontja vagy a 22/C. § (1) bekezdése alapján került sor, feltéve, hogy a juttató rendelkezik a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet és a juttató megnevezését, székhelyét, adószámát, a juttatás összegét, valamint a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet nyilatkozatát a hivatásos sportszervezetre vonatkozó árbevételi feltétel teljesítéséről.

Összeállította: Németh Anita

Átalányadó

A 2025-ban adómentes JÖVEDELEM keret 1.774.800 Ft (2024-ben ez 1.600.800 forint volt) nem kell arányosítani szünetelés vagy évközben indított vállalkozás esetén, mert a jogszabály éves adómentes keretről beszél és nem szerepel a jogszabályban az arányosítási kötelezettség. (Szja tv. 1. számú melléklet)

2025-ben a 40-80-90%-os költséghányad alkalmazásával a 1.774.800 Ft adómentes jövedelem keretből a következő adómentes BEVÉTEL keret számítható:

Adómentes bevétel 40% költséghányad                  2 908 000 Ft

Adómentes bevétel 80% költséghányad                    8 724 000 Ft

Adómentes bevétel 90% költséghányad                   17 448 000 Ft

Főállású átalányadózó a bevételétől függetlenül, minimálbér/garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat:

Minimálbér 2025 – szakképzettséget nem igénylő               290 800 Ft

Garantált bérminimum 2025 -szakképzettséget igénylő       348 800 Ft

40 és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig lesz választható az átalányadózás: nettó 34.896.000 Ft (+áfa értendő!)

90%-os költséghányadú kereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér 50-szereséig lesz választható az átalányadózás, tehát a bevételi határ: 174.480.000 Ft

80%-os költséghányadba tartozó új tevékenységi körök:

járművezető oktatás (ÖVTJ’24 855301)

az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb
tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003)”.

ÖVTJ’24 821101 – Összetett adminisztratív szolgáltatás

Az összetett adminisztratív szolgáltatások közé az ÖVTJ leírás az alábbiakat sorolja: pl. pl.: recepció, pénzügyi tervezés, számlázás és bizonylatolás, személyi és levelezési szolgáltatások, iratrendezés (irattárban tárolt iratok selejtezése, rendszerezése) stb. díjazásos vagy szerződéses alapon, valamint a székhelyszolgáltatás.

ÖVTJ’24 829902 – M.n.s. egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás

Egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás pl.

• a találkozók, események, kongresszusok, konferenciák élő televíziós adásának valós idejű (értsd szimultán) feliratozása, képaláírása
• a vonalkód-szolgáltatás (vonalkódlenyomat készítése)
• a sávkód cégjelzésnyomtató szolgáltatás, cégjelzéskódolás
• az adománygyűjtés-szervezés díjazásért vagy szerződéses alapon
• a levél-előrendező szolgáltatás- a birtok-, tulajdon visszaszerzése
• a parkolóóraérem-gyűjtő szolgáltatás
• az árkedvezményt biztosító kuponok és ajándék bélyegek kibocsátása
• a hűségprogramok adminisztrációja
• a háztartási hőmennyiségmérő (fűtés, villanyóra, gázóra, vízóra) leolvasása
• az adatelőkészítés
• a telefonos kiegészítő szolgáltatás (telefonos válaszadás, ébresztés)
• a m.n.s. egyéb üzleti szolgáltatás

ÖVTJ’24 661901 – Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység m.n.s.

Ebbe a tételbe tartozik: a máshova nem sorolt függő és független pénzügyi kiegészítő tevékenység, mint pl.a pénzügyi tranzakciók feldolgozási és elszámolási tevékenysége, beleértve a hitelkártya-tranzakciókat

-a befektetési tanácsadás (személyes egyedi tanácsadás a pénz- és tőkepiaci befektetésekre a pénz- és tőkepiaci tevékenység keretében)

-a jelzálog-tanácsadók és hitelügynökök tevékenysége

-a díjazásért vagy szerződéses alapon folytatott őrzési, letétkezelői, megbízási tevékenység.

ÖVTJ’24 662201 – Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység: a biztosítási ügynöki és bróker (biztosítási közvetítői – lásd lábjegyzet) tevékenység (járadékszerződés, valamint biztosítási és viszontbiztosítási szerződés értékesítése, megkötése és a szerződésekkel összefüggő tanácsadás)- az alkuszi tevékenység

ÖVTJ’24 92003 – Szerencsejáték-szelvény ügynöki értékesítése

Ebbe a tételbe tartozik:- a szerencsejáték-szelvények ügynöki értékesítés

Postai szolgáltatások, kisbolt, átadópont

2025-től a postai közreműködői tevékenységet is vállaló egyéni vállalkozók is választhatják a kedvezőbb, 80 százalékos költséghányad szerinti adózási formát. 

A csak postai szolgáltatás bevételi határa az éves minimálbér 10-szereséig választható.

A kereskedelmi tevékenység és postai szolgáltatás bevételi határa az éves minimálbér 50-szereséig választható.

A kiskereskedelmi tevékenység akkor is 90%-os marad, ha végez postai szolgáltatást.