Helyi iparűzési adó 2023

(Összeállította: Lehel Anna)

2023-tól:

  • KATÁS egyéni vállalkozóként, átalányadózó egyéni vállalkozóként, normál egyéni vállalkozóként és TAO alatt adózó vállalkozásként választható adózási módszer:
  1. Főszabály szerint
  2. Kisvállalkozók adózási módja szerint
  • KIVA alatt adózó vállalkozóként választható adózási módszer:
  1. Főszabály szerint
  2. Kisvállalkozók adózási módja szerint
  3. KIVA-alany adózási módja szerint

2023-tól újra 2 %-kal kell számolnunk a helyi iparűzési adót, kivétel ha valamely településen egyedi a helyi iparűzési adó mérték.

2023-tól három megállapítási módszer lesz helyi iparűzési adóra:

  1. Főszabály (egyes költségekkel csökkentett árbevétel)
  2. Kisvállalkozóknak (árbevétel nagyságától függő FIX adóalap)
  3. KIVA-alanyoknak (KIVA alap 120 %-a)

A főszabály szerinti adómegállapításában, valamint a KIVA-alanyok KIVA alap szerinti adómegállapításában nincsen változás.

Kisvállalkozók adómegállapítása

A kisvállalkozók adója megnevezéssel olvadt össze korábban használt három kedvezményes helyi iparűzési adó módszer és egyben a régi, itt felsorolt adózási módok megszűntek:

  • KATA-alanyok (településenként 2,5 M Ft)
  • Átalányadózók (átalányban megállapított jövedelem 120 %-a)
  • 8 M Ft alatti árbevétel esetén (az árbevétel 80 %-a)

Négy csoportba tudjuk sorolni az adózókat a kisvállalati adó meghatározása szerint, személyi jövedelemadó szerint bevétel alapján, a számvitel szerint árbevétel alapján.

Ami nagyon fontos a bevételt naptári napok alapján kell arányosítani kezdő vállalkozónál és bármilyen egyéb esetben, ha nem teljes évről nyújtunk be bevallást.

Valamint az adóalapot önkormányzatonként kell nézni.

BevételAdóalap
0-12 M Ft2,5 M Ft
12-18 M Ft6 M Ft
18-25 M Ft8,5 M Ft
18-120 M Ft

Az utolsó 18 -120 M Ft közötti bevétellel FIX adóalapot kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén lehet választani.

Vagyis ha a megadott intervallumba beleesik a bevételünk, akkor előnyösen FIX adóalappal számolhatjuk ki a helyi iparűzési adót.

Példák:

  •  A bevétel várhatóan 10M Ft lesz 2023-ban. Választjuk a 2,5M adólapot. 2% adóval számolva, a HIPA: 50 000 Ft.
  • Mi történik, ha a 2023-as bevétel, 13M Ft lesz? Akkor a 6 M Ft-os adóalappal kell számolnunk, ekkor a HIPA 2 % adóval számolva: 120 000 Ft.
  • A bevétel várhatóan 20 M Ft 2023-ban, akkor fix  8,5 M Ft adóalappal számolhatunk és így a  HIPA 2 % adóval számolva: 170 000 Ft.

A kisvállalkozók adómegállapítása alá be kell jelentkezni!

  • kezdő vállalkozók jogelőd nélkül: az első adóévről szóló bevallásban, jelen esetben ha valaki 2023-ban kezdő vállalkozó akkor 2024.05.31-ig beküldendő bevallásban kell jelölni
  • további években:  az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig 🡪 azaz, ha valaki ezt már 2023-ra szeretné választani, annak a 2022-es helyi iparűzési adó bevallásban kell jelölnie, fontos még, hogy a kedvezményes adózást kizárólag határidőben (05.31-ig) beérkezett adóbevallásban lehet jelölni
  • önkormányzat területén kezdő vállalkozó, például új telephely nyitás esetén a változás bejelentő lapon kell jelölni a kisvállalkozók kedvezményes adómegállapításának  választását

Kijelentkezés a kisvállalati adómegállapítás alól:

Az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell megtenni és eddig az időpontig adóelőleg bevallást is kell benyújtani az illetékes önkormányzat/önkormányzatok felé.

Abban az esetben nem kell bevallást benyújtani, ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét és az adózó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri.

Üzemanyagnorma-elektromos autóknál 2023

(költség elszámolás elektromos autókra igazolás nélkül)

(Összeállította: Bednárik Szabina)

2022 október 1-jéig elektromos és hibrid autókra csak tételes költségelszámolással, út nyilvántartás vezetésével és számlák gyűjtésével lehetett költséget elszámolni.

Az Szja tv. 2022.október 1-jétől hatályba lépő módosítása azonban már tartalmaz hibrid és elektromos járművek költségelszámolásához üzemanyagnormákat.

Plug-in (tölthető) hibridek üzemanyag elszámolása

A tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a vonatkozó kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási alapnorma-átalány 70%-a.

Az alábbi táblázat tartalmazza a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét a beépített motor hengerűrtartalma szerint a középső oszlopban, a jobb oszlopban az ebből számított alapnorma átalányt Plug-in (tölthető) hibrid gépkocsira.

HengerűrtartalomFogyasztási norma benzinüzemű gépkocsiFogyasztási norma Plug-in (tölthető) hibrid gépkocsi
1000 cm3-ig7,6 liter/100 kilométer5,32 liter/100 kilométer
1001-1500 cm3-ig8,6 liter/100 kilométer6,02 liter/100 kilométer
1501-2000 cm3-ig9,5 liter/100 kilométer6,65 liter/100 kilométer
2001-3000 cm3-ig11,4 liter/100 kilométer7,98 liter/100 kilométer
3001 cm3 felett13,3 liter/100 kilométer9,31 liter/100 kilométer

Az alábbi táblázat tartalmazza a gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét a beépített motor hengerűrtartalma szerint a középső oszlopban, a jobb oszlopban az ebből számított alapnorma átalányt Plug-in (tölthető) hibrid gépkocsira.

HengerűrtartalomFogyasztási norma gázolajüzemű gépkocsiFogyasztási norma Plug-in (tölthető) hibrid gépkocsi
1500 cm3-ig5,7 liter/100 kilométer3,99 liter/100 kilométer
1501-2000 cm3-ig6,7 liter/100 kilométer4,69 liter/100 kilométer
2001-3000 cm3-ig7,6 liter/100 kilométer5,32 liter/100 kilométer
3001 cm3 felett9,5 liter/100 kilométer6,65 liter/100 kilométer

Tisztán elektromos járművek költség elszámolása

A tisztán elektromos járművek fogyasztási normáját 3 l/100 km-ben határozták meg. A költség kiszámításához pedig a Nav honlapján közzétett aktuális 95-ös ólmozatlan benzin árát kell alkalmazni.

Nem tölthető hibrid autók

nem tölthető, kevésbé elektromos használaton alapuló hibridautók üzemanyagköltség-elszámolási alapnorma értékeként továbbra is csak műszaki szakértő vagy a gyártó által megállapított átlagfogyasztási érték használható.

https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/uzemanyag/2022_uzemanyagar

Az 1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról, 3. számú mellékletéből:

,,4. *  a) a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti üzemanyagfajták esetén a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma,

b) a tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka;

4a. *  a tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege;”

60/1992. (IV.1.) Kormányrendeletből:

,,2.§. (1) A nem tölthető hibrid gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó vagy
a) a gyártó adatai, vagy
b) az üzemanyag-fogyasztás mérése
alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.”

25 év alattiak személyi jövedelemadó kedvezménye

(Összeállította: Nagy Dorina)

A 25 év alattiak – 2023-ban is – az átlagbérig mentesülnek a 15% személyi jövedelemadó megfizetése alól.

A kedvezmény automatikus, nem kell külön kérni, nyilatkozni róla a munkáltatónak. 

A nyilatkozatot csak abban az esetben kell kitölteni: 

  • ha a kedvezményt nem kívánják érvényesíteni.  Például azért mert több jövedelme is van, és együtt meghaladják az értékhatárt.
  • ha csak a kedvezmény egy részének a figyelembe vételével kéri.

Jövedelmek, mely után érvényesíteni lehet az adókedvezményt:

  1. munkabér
  2. táppénz
  3. megbízási díj
  4. mezőgazdasági őstermelői és az
  5. átalányban megállapított jövedelem után valamint
  6. vállalkozói kivét után.

A kedvezmény az ingatlan-bérbeadásról származó jövedelem után nem jár.

Az első házasoknak járó adókedvezménye nem veszthet el az adómentesség miatt. 

Ha két 25 év alatti összeházasodik, akkor a fiatalok első házasoknak járó adókedvezményt nem az esküvőt követő hónaptól, hanem 25 éves koruktól számított 24 hónapon keresztül vehetik igénybe.

Kedvezmény összege:

Adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásában álló Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének a szorzata.

Átalány adózók esetében az adómentesség érvényesíthető a jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó részére.

A kedvezmény azokra a hónapokra jár, amelyekben a fiatal még a 25. életévét még nem töltötte be. A kedvezmény abban a hónapban érvényesíthető utoljára, amelyben a fiatal betölti a 25. életévét.

A NAV a személyi jövedelemadó bevallás tervezetében fel fogja tüntetni a kedvezmény összegét.

Jogszabályi háttér: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról

Ingatlanok 5%-os ÁFÁ-jának szabálya

(Összeállította: Szabó Gábor)

2022.07.29-én meghosszabbították egy kormányrendeletben az új építésű ingatlanokra vonatkozó 5% áfa értékesítési szabályt, vagyis ami az eredeti tervek szerint 2022 végével véget ért volna az most kitolódót 2024.12.31-ig.

Miről is van szó?

Ha valaki olyan újépítésű lakásvásárlásra szerződik, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert vagy olyan egylakásos lakóingatlanra, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert az 2028.12.31-ig 27%-os áfa helyet 5% áfával juthat hozzá, feltéve, ha az építési engedély 2024.12.31-ig benyújtották.

Ki járhat most ezzel jól?

Az, aki 2023/24-ben engedélyt szerző lakóprojektben lévő lakásra szerződik.

Az, akinek a szigorodó energetikai szabályok miatt további időre van szüksége.

Az ingatlanok csoportosítása:

Figyeljünk rá!

Ha első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év

Tehát, ha van egy idős ingatlanunk, amit átminősíttettünk vagy a szobáinak számát megváltoztatjuk, akkor az új ingatlannak minősül, amely után áfát vagyunk kötelesek fizetni, ha értékesítésre kerül sor, mint nem magánszemély.

Alanyi ÁFA Mentesség választásnak a felső határa: 12.000.000/év

(Összeállította: Jakab Anikó)

Az alanyi adómentesség választásának a lehetősége – évi 12 millió forintos bevételi értékhatárig illeti meg az adóalanyt.

A 12 millió forintos értékhatárba nem számít bele:

– Tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítése

– Új közlekedési eszköz értékesítése

– „ÚJ” ingatlan, építési telek értékesítése

– Tárgyi mentes tevékenységek

– 85.§ (1)

– 86.§ (1) a) – g)

– Komp. feláras értékesítés

– Közösségen belüli és import távértékesítés

85. § (1) Mentes az adó alól:

a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása;

b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;

c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít;

d) *  az emberi szövet, vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is), anyatej értékesítése, valamint az előzőekben felsorolt termékértékesítésekhez és az emberi szerv adományozásához szorosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtás;

e) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít;

f) *  az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;

g) *  az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;

h) *  az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;

i) *  az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző, a szakképzésről szóló törvény szerinti akkreditált vizsgaközpont, ennek hiányában a szakmai vizsgát, illetve a képesítő vizsgát a szakképzésről szóló törvény szerint megszervező személy vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesít;

j) *  az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó, óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző által szervezett magánóraadást is;

k) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés kinyilvánítására, gyakorlására létrehozott jogi személy által személyzet rendelkezésre bocsátása a b), f), g), h) és i) pontokban említett tevékenységek ellátása, illetőleg lelki segély, gondozás céljából;

l) *  a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés

la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és

lb) amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgál;

m) *  az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít

ma) természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy

mb) olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe,

kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását;

n) *  a népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató vagy népi iparművész minősítéssel rendelkező személy, szervezet – ilyen minőségében – teljesít;

o) *  a közszolgálati rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat;

p) *  a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség (a továbbiakban: együttműködő közösség) által a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

pa) az együttműködő közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele során nem adóalanyi minőségében jár el, vagy

pb) a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag olyan, az a)-o) pont vagy a 86. § (1) bekezdése szerint mentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az együttműködő közösség adóalany tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg, továbbá

pc) az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség, valamint

pd) az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösségnek rendelkezésre bocsátania.

(2) *  Egyéb oktatás vagy képzés

a) a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,

b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott

ba) bejelentés birtokában és jogszabály alapján vagy

bb) engedély birtokában

szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,

c) a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga, valamint

d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.

(3) Abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység

a) gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet az engedély birtokában és annak alapján végezze tevékenységét;

b) képesítéshez kötött, és jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – kivételt nem tesz, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet javára tevékenykedők között legalább 1 olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.

(4) E § alkalmazásában közszolgáltató:

a) *  a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, ideértve az önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében;

b) *  az egyesület, a szövetség, a civil társaság, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenysége tekintetében;

c) *  az egyházi jogi személy a létesítő okiratában, vagy a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház a belső szabályában megjelölt tevékenysége tekintetében;

d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;

e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében;

f) *  az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett civil szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében;

g) minden olyan személy, szervezet – az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb – jogszabály alapján – kötelező biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét;

h) minden olyan személy, szervezet – az a)-g) pontoktól függetlenül -, akire (amelyre) a következő feltételek együttesen teljesülnek:

ha) alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is rendszeres nyereségszerzésre nem törekszik, nyereség esetleges elérése esetében azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége fenntartására, javítására vagy bővítésére használja fel,

hb) vezető tisztségviselői e feladatukat önkéntesen látják el, saját személyes, illetőleg közvetítő személyeken keresztüli anyagi vagy egyéb érdekeltségük sem közvetlenül, sem közvetve nem függ a végzett tevékenység eredményétől,

hc) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége keretében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során alkalmazott ár (díj), ha az az árak megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Ártv.) hatálya alá tartozik, megfelel az Ártv. rendelkezéseinek, egyéb esetekben pedig alacsonyabb a termék, szolgáltatás szokásos piaci áránál.

(5) A (4) bekezdés h) pontjában felsorolt feltételek teljesülésétől függetlenül, az a személy, szervezet, akit (amelyet) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései alapján, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenységét érintően bírósági vagy más hatósági határozat

a) *  megállapította a magatartás törvénybe ütközését, elrendelte a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét [Tpvt. 76. § (1) bekezdés f) és j) pontjai, illetőleg 86. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja], a határozat jogerőre emelkedésétől vagy véglegessé válásától az azt követő naptári év végéig,

b) *  elrendelte a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, megtiltotta a törvénybe ütköző magatartás további folytatását, a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írt elő [Tpvt. 76. § (1) bekezdés f)-i) pontjai, illetőleg 86. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontja], a határozat jogerőre emelkedésétől vagy véglegessé válásától az azt követő második naptári év végéig,

c) *  a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó törvénybe ütköző tevékenysége miatt, kötelezett az ár leszállítására, az áru kijavítására vagy kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére [Tpvt. 85/A. §], a határozat jogerőre emelkedésétől vagy véglegessé válásától az azt követő harmadik naptári év végéig

nem minősül közszolgáltatónak.

(6) *  E § és a 85/A. § alkalmazásában

a) együttműködő közösség:

aa) az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság, amelynek kizárólag e cél elérésére szolgáló adóalanyisága – e törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül – valamennyi szerződő fél közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére az állami adóhatóság engedélyével, annak véglegessé válásának napjával jön létre, vagy

ab) az a személy, szervezet, aki (amely) egyébként adóalany;

b) együttműködő közösség tagja: az a személy, szervezet, aki (amely) az a) pont

ba) aa) alpontja szerinti együttműködő közösséget létrehozó polgári jogi társaság tagja,

bb) ab) alpontja szerinti együttműködő közösséggel névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszonyban áll.

85/A. § *  (1) Az együttműködő közösség tagjai számának folyamatosan el kell érnie legalább a kettőt. Az együttműködő közösség tagja csoportos adóalanyiság esetében csak a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő [8. § (3) bekezdés a) pontja] lehet, aki (amely) az együttműködő közösség tagjaként a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen betudhatóan szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket.

(2) Az együttműködő közösséget ilyen minőségében úgy kell tekinteni, mint akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

(3) Az együttműködő közösségnek és tagjainak folyamatosan olyan nyilvántartást kell vezetniük, amely alkalmas a 85. § (1) bekezdés p) pontjában meghatározott szolgáltatás nyújtásának, igénybevételének az egyéb tevékenységektől való egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére.

(4) Az együttműködő közösség tagjai egyetemlegesen felelősek az együttműködő közösséggel együtt a 85. § (1) bekezdés p) pontja alapján keletkező kötelezettségek teljesítéséért.

(5) A 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontjában említett kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a közös célt, amelynek elérésére a polgári jogi társaság tagjai az együttműködő közösséget létrehozni kívánják,

b) a tagok által kijelölt képviselőt, aki (amely) az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket – mint a bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya – gyakorolja, és a képviselő feltétlen beleegyező nyilatkozatát a képviselet vállalására, továbbá

c) tagonként külön-külön:

ca) a tag nevét, címét és adószámát, adószám hiányában pedig egyedi azonosításra szolgáló jelét,

cb) a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely eleget tesz a (3) bekezdésnek és

cc) kötelezettségvállalást a (4) bekezdés teljesítésére.

(6) A 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontjában említett kérelem benyújtásával egyidejűleg, annak mellékleteként csatolni kell a polgári jogi társaság létesítéséről szóló szerződés hiteles másolati példányát.

(7) A 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóalanyisága az állami adóhatósági engedély visszavonásával szűnik meg. Az engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, ha

a) azt az együttműködő közösség bármely tagja kéri;

b) a képviselő a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése az (5) bekezdés b) pontja szerint nem történik meg;

c) az (1) bekezdés az együttműködő közösség adóalanyiságának időszakában nem teljesül;

d) az (5) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontjában meghatározott feltételek bármelyike az együttműködő közösség adóalanyiságának időszakában nem teljesül;

e) a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létre jött, megvalósult, vagy annak megvalósítása többé nem lehetséges;

f) az együttműködő közösség tagjai által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik.

(8) A 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség esetében az ott említett adóalany köteles az együttműködő közösség létrehozásával egyidejűleg az állami adóhatóságnak írásban

a) bejelenteni

aa) a közös célt, amelynek elérésére az együttműködő közösséget létrehozták, és

ab) az együttműködő közösség tagjainak nevét, címét és adószámát, adószám hiányában pedig egyedi azonosításra szolgáló jelét; továbbá

b) bemutatni azt a nyilvántartási rendszert, amely mind a maga, mind az együttműködő közösség tagjai részéről eleget tesz a (3) bekezdésnek; valamint

c) nyilatkozni mind a maga nevében, mind az együttműködő közösség tagjai nevében és képviseletében arról, hogy teljesítik az együttműködő közösség időszakában az (1), (3) és (4) bekezdést.

(9) *  A (8) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére – ideértve az együttműködő közösség megszüntetését is – az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel

86. § (1) Mentes az adó alól:

a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetítő által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág elkülönült művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező, ugyanazon személyek, szervezetek többségi tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben igazoltan felmerült költség;

b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;

c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;

d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlevőség) behajtását;

e) a magyar és külföldi törvényes fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az aranyból, ezüstből vagy más fémből készített érmekollekciót és a bankjegykollekciót, illetőleg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes fizetőeszközként nem használnak, vagy amelyeknek egyébként numizmatikai értéke van;

f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesítő, materializált értékpapír kezelését és őrzését;

g) *  a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés;

h) a postai bélyeg névértéken történő értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas, valamint az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy névértéken történő értékesítése;

i) *  a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, valamint a szerencsejáték szervezésére vonatkozó tevékenység gyakorlása jogának az állam által koncessziós szerződéssel történő átengedése;

j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek * 

ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy

jb) *  első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;

k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését; * 

l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása; * 

m) *  a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése, és a magyar állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása.

(2) Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható:

a) *  az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül;

b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra;

c) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására;

d) a széf bérbeadására.

(3) *  Az (1) bekezdés d) és f) pontja nem alkalmazható a portfólió-kezelésre.

87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha

a) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;

b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le;

c) *  az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.

87/A. § *  Ha az adóalanyt a 12/C. § (2) bekezdése szerint úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket egyúttal beszerzi és értékesíti, mentes az adó alól ezen adóalany részére történő termékértékesítés.

SZJA, átalányadó, KATA ki-belépési szabályok

(Összeállította: Németh Anita)

Átalányadó:

Belépés:

Az átalányadózás választását a már működő adózók esetében a 22SZJA bevallásban kell jelezni.

Belépni szja bevalláskor lehet 2023 májusában.

Kezdő vállalkozásoknak a bejelentkezés alkalmával kell nyilatkozniuk az átalányadó választásáról.

Átalányadózás adóévre választható

A KATA törvény alapján erre bármely hónap utolsó napjáig tett nyilatkozattal dönthetünk és a következő hónaptól áttérhetünk a vállalkozói jövedelemadózásra vagy az átalányadózásra. (Kata kilépés bejelentésével kell egyidejűleg nyilatkozni az átalányadózás választásáról, különben a vállalkozói jövedelemadózásba kerül át a vállalkozás!)

 A vállalkozói adózásról átalányadózásra és az átalányadóról vállalkozói adózásra év végén – az szja bevallásban tett nyilatkozatunkkal – van lehetőségünk.

Az átalányadózásból kiesők visszatérési feltételei is rugalmasabbak: 4 év helyett csupán 1 évet kell várni az újra csatlakozáshoz, és csak a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónap alatt lesz blokkolva az átalányadózás ismételt választása.

Kilépés:

Szja bevallásban 2023 május 20-ig visszamenőleg 2023.01.01-től

Vállalkozói SZJA:

Belépés:

Az vállalkozói szja adónem választását a már működő adózók esetében a 22SZJA bevallásban kell jelezni.

Belépni szja bevalláskor lehet 2023 májusában.

Kezdő vállalkozásoknak a bejelentkezés alkalmával kell nyilatkozniuk a vállalkozói szja adónem választásáról.

KATA vállalkozás után:

A KATA törvény alapján erre bármely hónap utolsó napjáig tett nyilatkozattal dönthetünk és a következő hónaptól áttérhetünk a vállalkozói jövedelemadózásra vagy az átalányadózásra. (Kata kilépés bejelentésével kell egyidejűleg nyilatkozni az átalányadózás választásáról, különben a vállalkozói jövedelemadózásba kerül át a vállalkozás!)

Kilépés:

Szja bevallásban 2023 május 20-ig visszamenőleg 2023.01.01-től

Új KATA:

Belépés:

Az adónemet év közben is lehet választani, valamint év közben is ki lehet lépni a hatálya alól. Az év közbeni bejelentkezés esetén az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napján jön létre.

Kilépés:

A kisadózó vállalkozás adóalanyisága megszűnik a hónapjának utolsó napjával

 Kilépés esetén 

 Mulasztási bírság határozat véglegessé válása 

 Év végén 100 ezer forintot meghaladó tartozás esetén a határozat véglegessé válásakor (visszavonható!) 

 Főfoglalkozás elvesztése esetén.

A jogsértést megelőző nappal

Bérbeadásból származó bevétel esetén

ART szerinti kifizetőtől szerzett bevétel esetén 

Külfölditől származó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás kapcsán szerzett bevétel esetén

EKHO mértéke

(Összeállította: Bartalos-Csonka Orsolya)

Az EKHO mértéke jelenleg csak 15%, semmi más adó nem terheli.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást olyan magánszemélyek választhatják, akik a 2005. évi CXX. törvényben (EKHO törvény) meghatározott feltételeknek megfelelnek és az ott meghatározott foglalkozásból származik adóköteles bevétele.

Az ekho alapja:

Az a bevétel, amit a törvényben felsorolt tevékenységből szerzett a magánszemély.

Az ekho mértéke:

Az ekhoalap összegéből 15% ekhot kell megfizetnie a bevételt szerzőnek.

A 15%-ból 9,5 százalék személyi jövedelemadónak, 5,5 százalék – kivéve, ha nyugdíjasról van szó – társadalombiztosítási járuléknak minősül. Ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, akkor az ekho mértéke 9,5% lesz.

A kifizetőt 2022.08.31-ig 13% ekho fizetés terhelte, azonban 2022.09.01-től a 297/2022 (VIII.9) kormányrendelet ezt a mértéket eltörölte. Azt, hogy a kifizetői ekho mértéke meddig lesz 0%, egyelőre nem tudni, mert a vészhelyzeti kormányrendeletekkel kapcsolatban kiadott 425/2022. kormányrendelet meghosszabbította a céges ekho ’Nem fizetési’ kedvezményt, azzal, hogy törölték az eredeti rendelet hatályvesztési paragrafusát.

297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról

1.§ (2) Az Ekho tv. 4. § (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a közteherfizetési kötelezettségét az Ekho tv. szerint teljesítő magánszemély részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.

Átalányadós tevékenységek költség átalánya

(Összeállította: Nagy Dorina)

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó
vállalkozói bevétele
– az éves minimálbér tízszeresét, azaz 2023-an: 232 000*12*10= 27 840 000 forintot,
– a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér
ötvenszeresét, azaz a 232 000*12*50=  139 200 000 forintot
nem haladja meg.

Jövedelem megállapítása:

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul
venni, amelyet a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó kedvezményekkel nem lehet
csökkenteni. A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben,
meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.

90% költséghányad:

  • Aki a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt
  • mezőgazdasági őstermelő

80% költséghányad:

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati és feldolgozóipari termék-előállítás, építőipari kivitelezés
  • mezőgazdasági betakarítást követő szolgáltatás, vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás, erdészeti szolgáltatás, és zöldterület-kezelés
  • halászati szolgáltatás, halgazdálkodási szolgáltatás
  • feldolgozóipari szolgáltatás a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorítás kivételével;
  • építőipari szolgáltatás
  • ipari gép, berendezés eszköz javítása, gépjárműjavítás, személyi, háztartási cikk javítása, épületgépészeti berendezések javítása
  • taxis személyszállítás, személygépjármű kölcsönzése vezetővel, egyéb máshová nem sorolható szárazföldi személyszállítás, közúti áruszállítás
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítás
  • fényképészet
  • textil, szőrme mosása, tisztítása, fodrászat, szépségápolás, hobbiállat-gondozás

2023-tól személygépjármű-vezető képzés tevékenység ( személygépkocsi, busz, kamion és motor oktatás). Kivéve: hivatásos sofőr oktatás

40% költséghányad:  A két pontban felsoroltakon kívül minden más tevékenység.

Főállású átalányadózó.

Példa:

Főállású átalányadózó, akinek a havi bevétele 4 hónapon keresztül havi 900.000 Ft volt. 40%-os költséghányaddal számolunk.

Adómentes jövedelem éves minimálbér 50%-a: 1 392 000Ft

Minimum járulék alap: Garantál bérminimum 296 400 Ft

1. hónap:

Bevétel: 900.000 Ft

Költség: 360.000 Ft

Bruttó bére (jövedelme): 540.000 Ft (900.000-360.000)

Szja: 0 Ft

Tb: 54 834 Ft

Szoc.ho.: 38 532 Ft

2. hónap:

Bevétel: 900.000 Ft

Költség: 360.000 Ft

Bruttó bére (jövedelme): 540.000 Ft (900.000-360.000)

Szja: 0 Ft

Tb: 54 834 Ft

Szoc.ho.: 38 532 Ft

3. hónap:

Bevétel: 900.000 Ft

Költség: 360.000 Ft

Bruttó bére (jövedelme): 540.000 Ft (900.000-360.000)

Ebben a hónapban túl lépi a 1 390 000 Ft adómentes jövedelmet!

Szja: 

3 havi jövedelme: 1.620.000 Ft (540.000Ft*3)

1.620.000-1 392 000= 228.000 Ft ezután fizeti meg a 15% személyi jövedelemadót, ami 34 200 Ft lesz.

Tb: 230.000 Ft*18,5%= 42 180 Ft, mivel kisebb, mint 54 834Ft, ezért 54 834Ft a fizetendő,

Szocho: 230 000 Ft*13%= 29 640 Ft, mivel kisebb, mint 38 532Ft, ezért 38 532Ft a fizetendő.

4. hónap:

Bevétel: 900.000 Ft

Költség: 360.000 Ft

Bruttó bére (jövedelme): 540.000 Ft (900.000-360.000)

Szja: 540.000 Ft*15%= 81.000 Ft Itt a teljes jövedelme után fizeti meg a személyi jövedelemadót.

Tb: 540.000 Ft*18,5%= 99.900 Ft

Szocho: 540.000 Ft*13%= 70.200 F

Másodállásos átalányadózó.

Példa:

Másodállásos átalányadózó, akinek a havi bevétele 4 hónapon keresztül havi 900.000 Ft volt. 40%-os költséghányaddal számolunk.

Adómentes jövedelem: 1.392.000 Ft

1. hónap:

Bevétel: 900.000 Ft

Költség: 360.000 Ft

Bruttó bére (jövedelme): 540.000 Ft (900.000-360.000)

Szja: 0 Ft

Tb: 0 Ft

Szoc.ho. : 0 Ft

2. hónap:

Bevétel: 900.000 Ft

Költség: 360.000 Ft

Bruttó bére (jövedelme): 540.000 Ft (900.000-360.000)

Szja: 0 Ft

Tb: 0 Ft

Szoc.ho. : 0 Ft

3. hónap:

Bevétel: 900.000 Ft

Költség: 360.000 Ft

Bruttó bére (jövedelem): 540.000 Ft (900.000-360.000)

Itt már túl lépte az 1.392 000 Ft adómentes jövedelmet.

Szja: 

3 havi jövedelme: 3*540.000 Ft= 1.620.000 Ft

1.620.000Ft-1.392.000Ft= 228.000 Ft ezután a különbözet után fizeti meg a személyi jövedelemadót, ami 34 200 Ft lesz.

4. hónap: 

Bevétel: 900.000 Ft

Költség: 360.000 Ft

Bruttó bére (jövedelem): 540.000 Ft (900.000-360.000)

Szja:

Itt már a teljes jövedelme után fizeti az személyi jövedelemadót.

540.000 Ft*15%= 81.000 Ft

Tb: 540 000*0,185= 99 900 Ft

Szoc.ho. : 70 200 Ft

Többes jogviszony sorrendje

(Összeállította: Szijj Edina)

Többes jogviszonynak számít, ha több társas vállalkozói jogviszonya van egyszerre, illetve ha van egyéni vállalkozása és mellette társas vállalkozó is.

Járulékfizetés szempontjából:

Egyéni vállalkozó + Társas vállalkozó:

  • Főszabályként az egyéni vállalkozás számít fő foglalkozásnak és eszerint kell a járulékokat megfizetni, ebben az esetben társas vállalkozóként nincs járulékfizetési kötelezettség, csak ha keletkezik járulék alapot képző jövedelme. 
  • Az egyéni vállalkozónak Január 31-ig lehet nyilatkozni, ha fő foglalkozásként a társas vállalkozói jogviszonyt szeretné, ebben az esetben a járulékfizetést társas vállalkozóként fizetni meg és az egyéni vállalkozóként csak a ténylegesen elért járulékalapot képző jövedelem után kell megfizetni a járulékokat. 
  • Ha év közben alakul az egyéni vállalkozás és nem nyilatkozik, akkor főszabályként az egyéni vállalkozás fog fő állásnak számítani és e szerint kell az adót és járulékokat megfizetni.

Több társas vállalkozói jogviszony:

  • Nyilatkozat tétellel kell választani, hogy melyik legyen a fő jogviszonya. 
  • A nyilatkozatot január 31-ig vagy új jogviszony keletkezésétől számított 15 napon belül kell megtenni. 
  • A választott jogviszonyban kell a járulékokat megfizetni, a többi jogviszonyban nincs járulékfizetési kötelezettség, csak ha keletkezik járulék alapot képző jövedelem. 

TBJ törvény:

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § E törvény alkalmazásában:

20. Társas vállalkozás:

20.1. a közkereseti társaság,

20.2. a betéti társaság,

20.3. a korlátolt felelősségű társaság,

20.4. a közös vállalat,

20.5. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,

20.6. a 20.1.-20.5. alpontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,

20.7. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,

20.8. a gépjárművezető-képző munkaközösség,

20.9. az oktatói munkaközösség,

20.10. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,

20.11. a végrehajtói iroda,

20.12. az egyéni cég.

21. Társas vállalkozó:

21.1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

21.2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,

21.3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,

21.4. az egyéni cég tagja,

21.5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

15. Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

40. § *  (1) A biztosított vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét.

(2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

(3) A biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.

(4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

17. Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén

42. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.

(2) *  A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), ha

a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

(3) A (2) bekezdésben foglalt heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

(4) Ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

(5) A (4) bekezdésében említett esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31-éig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.

(6) Ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a (4) bekezdésre figyelemmel választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, amelyeknek tagjaként biztosított a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti.

(7) Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.

(8) *  Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 40. § (40. § *  (1) A biztosított vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét.) szerint áll fenn. Ebben az esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, továbbá a további tagsági jogviszonyában a (2) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.

(9) Ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, a tárgyhónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell figyelembe venni.

Minimálbér, Garantált bérminimum 2023

(összeállította Erőssné Söveg Judit)

Megjelent a 2023-as minimálbért tartalmazó kormányrendelet. Néhány számítással
bemutatjuk, hogy a béreket terhelő adók, járulékok hogy változnak, mennyi az alkalmazottak
kézhez kapott bére és mennyibe kerül ez a munkáltatónak.

Minimálbér 2023

 Ft
Havi bér232 000
Heti bér53 540
Napi bér10 670
Órabér1 334


Garantált bérminimum 2023

 Ft
Havi bér296 400
Heti bér68 140
Napi bér13 630
Órabér1 704

Minimálbér esetén a járulékok, adó

Havi bér          232 000    Ft/ heti 40 órás munkaviszony esetén
heti óraszám                    40    302015
Havi bér          232 000        174 000        116 000          87 000    
Személyi jövedelemadó            34 800          26 100          17 400          13 050    
TB. Járulék            42 920          32 190          21 460          16 095    
Szociális hozzájárulási adó            30 160          22 620          15 080          11 310    
(ha KIVA-s, KIVA)            23 200          17 400          11 600            8 700    
     
Összes adó, járulék:          107 880          80 910          53 940          40 455    
(ha KIVA-s, összes adó, járulék:)          100 920          75 690          50 460          37 845    
     
Munkavállaló kézkez kap:          154 280        115 710          77 140          57 855    
     
Munkáltató bérköltsége:          262 160        196 620        131 080          98 310    
(ha KIVA-s a munkáltató bérköltsége)          255 200        191 400        127 600          95 700    

Garantált bérminimum esetén a járulékok, adó

Havi bér          296 400    Ft/ heti 40 órás munkaviszony esetén
heti óraszám                    40    302015
Havi bér          296 400        222 300        148 200        111 150    
Személyi jövedelemadó            44 460          33 345          22 230          16 673    
TB. Járulék            54 834          41 126          27 417          20 563    
Szociális hozzájárulási adó            38 532          28 899          19 266          14 450    
(ha KIVA-s, KIVA)            29 640          22 230          14 820          11 115    
     
Összes adó, járulék:          137 826        103 370          68 913          51 685    
(ha KIVA-s, összes adó, járulék:)          128 934          96 701          64 467          48 350    
     
Munkavállaló kézkez kap:          197 106        147 830          98 553          73 915    
     
Munkáltató bérköltsége:          334 932        251 199        167 466        125 600    
(ha KIVA-s a munkáltató bérköltsége)          326 040        244 530        163 020        122 265    

573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet

a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum

megállapításáról

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében, a
közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 19.
pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4)
bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1)
bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai
szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású
szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati
jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.
2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér
kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-
jétől havibér alkalmazása esetén 232 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 53 340 forint,
napibér alkalmazása esetén 10 670 forint, órabér alkalmazása esetén 1334 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai
végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott
munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő
teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 296 400 forint, hetibér
alkalmazása esetén 68 140 forint, napibér alkalmazása esetén 13 630 forint, órabér
alkalmazása esetén 1704 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő
teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének
(tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)

a) az (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2023. január 1-jétől 232 000 forint,
b) a (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2023. január 1-jétől 296 400 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92.
§ (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben
kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő
mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve
annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni.
3. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.
4. § E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2023. január hónapra járó munkabérek
megállapításánál kell alkalmazni.
5. § Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum
megállapításáról szóló 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök