Ki fizeti meg a SZOCHO-t

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén:

  • Belföldi kifizetőtől származó: Kifizető
  • Külföldi kifizetőtől származó: Ha Tbj. szerint járulék alap, akkor a magánszemély, egyéb esetben a kifizető
  • Belföldi nem kifizetőtől: Senki

Önálló tevékenységből származó jövedelem esetén:

  • Belföldi kifizetőtől származó: Kifizető
  • Külföldi kifizetőtől származó: Kifizető
  • Belföldi nem kifizetőtől: Magánszemély

Egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem esetén:

  • Belföldi kifizetőtől származó: Kifizető, ha ő köteles megállapítani
  • Külföldi kifizetőtől származó: Magánszemély
  • Belföldi nem kifizetőtől: Magánszemély

Béren kívüli juttatások/Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetén:

  • Belföldi kifizetőtől származó: Kifizető
  • Külföldi kifizetőtől származó: –
  • Belföldi nem kifizetőtől: –

Meghatározott különadózó jövedelem esetén:

  • Belföldi kifizetőtől származó: Magánszemély
  • Külföldi kifizetőtől származó: Magánszemély
  • Belföldi nem kifizetőtől: Magánszemély

Kirendelés esetén:

  • Belföldi kifizetőtől származó: Kirendelést elrendelő vagy megállapodás alapján a fogadó
  • Külföldi kifizetőtől származó: Kirendelést elrendelő vagy megállapodás alapján a fogadó
  • Belföldi nem kifizetőtől:

Munkaerő kölcsönzés keretében:

  • Belföldi kifizetőtől származó: Kölcsönbe adó
  • Külföldi kifizetőtől származó: Kölcsönbe vevő

Belföldi nem kifizetőtől: –

2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

2. § 3. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony

4. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

8. §  (2) *  Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli

a) *  a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

b) *  a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

2019.01.01-től mértéke 7500 Ft/hó (napi 250 Ft)
Egészségügyi szolgáltatási járulék kell fizetnie annak a vállalkozónak, aki nyugdíjasként társas vállalkozó vagy egyéni vállalkozó, vagy belföldi magánszemélyként nem biztosított.

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről *

19. § (4) *  A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint).

38. § *  (1) *  Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot – a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint – csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.

39. § (2) *  Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

39/B. § *  (1) *  Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet.

Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok

25. § *  A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt) a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

4. §  (f) *  Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

1. *  a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

4. *  az 1-2. pont szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül és az Mt. szerint munkaviszonyban áll, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.)

Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése

37/A. § *  Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó

a) *  keresőképtelen, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesül,

b) fogvatartott,

c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,

d) ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,

e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,

f) *  foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) együttesen eléri a heti 36 órát.

Családi adókedvezmény

2019-ben:
a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint lesz a családi adókedvezmény gyermekenként.

A kedvezményt a terhesség 91. napjától vehető igénybe, és a gyermek 18 éves koráig jár, ahogyan a családi pótlék is, de ha több eltartott van és a fiatalabb még nem múlt el 18 éves, de a nagyobb gyermek igen akkor abban az esetben ameddig tanul addig igénybe vehető a 2 gyermek után járó kedvezmény.

A kedvezményt havonta is igénybe lehet venni, erről minden évben nyilatkozni kell a munkáltatónál. Fontos, hogyha munkahelyet vált év közben akkor az új munkahelyen újra nyilatkozatot kell tenni.

A kedvezményt meg is lehet osztani, elvált szülőknél 50-50% arányban, közös megegyezés illetve jogerős bírói döntés alapján. Fontos, hogy ha csak az egyik szülő jogosult a családi pótlék igénybevételére, akkor a kedvezményt is csak Ő tudja érvényesíteni.

 Tegyük fel, hogy az elvált szülők közösen nevelik gyereküket és a családi pótlékra fele-fele arányban jogosultak. Ha új családot alapítanak és pl. az apa új felesége 2 kiskorú gyereket hozott az új házasságba. Anyánál, születik még egy gyerek.

Az apa családjában az eltartottak száma 3 fő, a házastársával közösen érvényesíti a kedvezményt így a kedvezmény kiszámítási módja a következő: (2*220000)+(220000/2)=550000 forintot érvényesíthet az apa.

Az anya új családjában az eltartottak száma 2 fő. A kedvezményt közösen érvényesíti a férjével így a kiszámítás módja: 133330+ 133330/2=199995 Forintot kedvezményre jogosult az anya.

Családi adókedvezmény a 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint

29/A. §

 (2) Mértéke

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

  • az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult,
  • a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

(4) Kedvezményezett eltartott

  • az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

(5) Eltartott

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, akinek esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni). E körbe tartozik az a „kedvezményezett eltartottnak” nem minősülő vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek, aki az igénylő háztartásában él, és közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

(6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,

  • amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
  • amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
  • amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

 29/B. §

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

  • a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
  • a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről.

(2a) A családi adókedvezmény

  • több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy
  • adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása

esetén a bevallásban, munkáltatói adó megállapításban – a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

 (3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényétől kiadott orvosi igazolást.

Béren kívüli juttatások

Röviden:  34,22% adóteher

A leglényegesebb változás, hogy tovább folytatódik a tavalyi év során megkezdett folyamat a cafeteria rendszer leegyszerűsítésére, leépítésére. A törvény alapján az alábbiak változnak 2019. január 1-jétől:

– Béren kívüli juttatásként jövőre kizárólag a SZÉP kártya három alzsebébe utalt támogatást adhat a munkáltató(az értékhatárok nem változnak). A béren kívüli juttatások adóterhe kis mértékben növekszik, ugyanis – bár az 1,18-szoros adóalapszorzót jövőre már nem kell alkalmazni – az új Szocho tv. a béren kívüli juttatásokat is 19,5%-os kulccsal adóztatja. Ennek megfelelően a jelenlegi 34,22%-os adóteher 34,5%-ra módosul. A munkáltatók terhét azonban burkoltan mégis csökkentik majd azzal, hogy a SZÉP kártyára történő utalás mentes lesz a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

– Megszűnik a tavaly bevezetett éves 100 ezer Ft pénzbeli juttatás, mint béren kívüli juttatási forma.

– A korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatásokat (pl.: iskolakezdési támogatás, munkahelyi ékeztetés) jövő évtől már nem adhatja a munkáltató egyes meghatározott juttatásként sem.

Béren kívüli juttatások * 

71. § *  (1) *  Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;

c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

(3) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(4) *  Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell viselnie.

(5) *  E § és a 70. § (8) bekezdés alkalmazásában

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

b) munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely; d) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók.

Bérbeadás

Az eddig alkalmazott szabályok szerint, amennyiben az ingatlan bérleti díja nem tartalmazta a közüzemi díjakat és a mérőórák a bérbeadó nevén maradtak, úgy a bérbeadó által befizetett, és a bérbevevő által megtérített közüzemi díjakat a bérbeadónak bevételként és költségként is el kellett számolnia (függetlenül attól, hogy a bérbevevő esetleg közvetlenül fizeti be a közüzemi számlát). Adminisztrációs könnyítés, hogy 2019. január 1-jétől a bérbeadónál nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó rezsiköltségek áthárításából származó díj, így ezeket értelemszerűen a költségek között sem kell szerepeltetni, valamint a közüzemi számlákat sem kell megőrizni és nyilvántartani. Természetesen változatlanul el lehet számolni a kifizetett díjakat költségként, amennyiben a szerződés szerint a bérleti díjban benne foglaltatik a közüzemi számlák ellenértéke is, és így a kiadás ténylegesen a bérbeadót terheli.

Összefoglalva a továbbszámlázott rezsi nem bevétel.

A jövőben egy esetben nem kell a kifizetőnek adóelőleget vonnia, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy az általa egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett másik lakás általa megfizetett bérleti díját figyelembe kívánja venni a bérbeadásból származó jövedelmének meghatározásakor. A rendelkezés 2019. január 1-jétől alkalmazható.

17. § (3a) Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja.

Januártól 1.-től a NAV-nál is cégkapu


Röviden
Kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a NAV-nál jövőre a vállalkozások, kivéve az egyévi vállalkozókat.
Kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a NAV-nál jövőre a vállalkozások, kivéve az egyévi vállalkozókat.
Bt-k, kft-ék, alapítványok, egyesületek, ha nem regisztráltak a cégkapun, majd könyvelőirodánk munkatársait nem jegyezték be, mint ÜGYSEGÉD, már a decemberi járulék bevallásokat sem tudjuk beadni, 2019.01.12-én.

Bővebben

Kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a NAV-nál jövőre a vállalkozások. Az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, ők továbbra is az ügyfélkaput, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY, köznyelven ügyfélkapus) tárhelyet használhatják

A gazdálkodó szervezetek idén adóügyekben a NAV-nál már elektronikus kapcsolattartásra és ügyintézésre kötelezettek. Az év végéig képviselőik még használhatják a KÜNY (köznyelven ügyfélkapus) tárhelyet is. Jövőre azonban az ügyfelek – egyéni vállalkozók és hivatali tárhellyel rendelkezők kivételével – az adóügyek elektronikus intézésére kizárólag cégkaput használhatnak, ami alkalmazható többek között a NAV-val való elektronikus kapcsolattartásra, a bevallások beküldésére, hivatalos dokumentumok letöltésére. A NAV, küldeményeit ugyancsak a cégkapun át küldi.

A cégkapu felépítése megegyezik a már megszokott ügyfélkapu (új nevén KÜNY tárhely) felépítésével. A dokumentum feltöltése, letöltése és tartós tárba helyezése azonos logikával működik. A cégkapun kezelhetők a hozzáférési jogosultságok és elvégezhetők az egyes, cégkapu használatához kapcsolódó beállítások. A cégkapus kommunikáció teljes egészében kiváltja a hagyományos papír alapú levelezést.

A gazdálkodó szervezeteknek – egyéni vállalkozókat kivéve – a cégkapu használatához csupán regisztrálniuk kell, amit a szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezhet. A regisztrációval kapcsolatos tájékoztató a https://cegkapu.gov.hu oldalon érhető el.

A NAV az érintett gazdálkodó szervezeteket azzal is segíti, hogy a képviselőiket tájékoztatja a legfontosabb tudnivalókról, saját személyes tárhelyükre kihelyezett levélben. Tájékoztatást az a képviselő kap, akinek az érintett gazdálkodó szervezetnél a NAV által nyilvántartott képviseleti joga van.

Az egyéni vállalkozók esetében az adóügyek intézésében nem lesz változás, hiszen számukra továbbra is az ügyfélkapu, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhely szolgál az elektronikus kommunikációra. Mindehhez csak ügyfélkapus regisztrációra vagy tárhely szolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolványra van szükség.

Egyéni vállalkozók bevallási rendje

Bevallási határidők:

2019.január 15. : Iparűzési adóbevallást kell benyújtani, ha valaki átalányadózást választott. (évközben szünetelt, mentességre, kedvezményre jogosult)

2019.február 25. : KATA bevallás benyújtása

2019. április 1. : Adatszolgáltatás a kisadózó vállalkozás részére a 2018. évben juttatott, 1 millió forintot meghaladó kifizetésről

2019. május 20. : vállalkozók személyi jövedelemadó bevallása, magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallása,

A NAV már az egyéni vállalkozók számára is el fogja készíteni az adóbevallási tervezetet a kifizetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján (már a 2018-as adóévre vonatkozóan is).

A bevallási határidő a rendelkezés következtében egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára tolódik ki a jelenlegi február 25-e helyett.

Mivel a NAV a tárgyév tekintetében nem rendelkezik információval a magánszemélyek vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére vonatkozóan, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az adószámos magánszemélyekhez hasonlóan az egyéni vállalkozóknak is mindenképpen szükséges lesz majd kiegészíteni, módosítani a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önállóan benyújtaniuk a saját maguk által elkészített bevallásukat.

Alanyi ÁFA mentesség

2018.11.13-án elfogadták, hogy az alanyi mentes értékhatár 12 millió forint legyen. Ez minden vállalkozóra igaz, azaz nemcsak az egyéni vállalkozókra, hanem a bt-re és a kft-re is.

További hasznos információ, hogy aki 2018-ban elérte a 8 m Ft-os értékhatárt, de várhatóan 2019-ben nem éri el a 12 m Ft-ot, az idén még választhatja, hogy újra alanyi mentes legyen, ezt decemberben el kell intézni, ne maradj le róla.

Mire figyeljünk, ha mindkét határ 12 millió forint lesz?
A határ megemelésével az alanyi mentesség határa egybe fog esni a KATA felső határával, ennek ellenére nem szabad majd összekeverni a kettőt. Például, ha nem teljes évben leszünk KATA adózók és arányosítani kell a kereteket, akkor az alanyi mentességet napokra számítva kell meghatározni, míg a KATA adó felső határánál hónapokra kell arányosítani. Így az arányosításnál, hiába évi 12 millió forint mindkettőnél a felső határ, két külön értéket fogunk kapni.