Minden munkavállalónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik, de 2025-ben is több kedvezmény van, amit az azokra jogosultak igénybe vehetnek, hogy csökkentsék ezt a terhet.
A pontos meghatározást a 1995. évi CXVII. törvény tartalmazza.
2025-ben is 6 személyi jövedelemadó kedvezmény lesz hatályban:
4 vagy több nevelő anyák kedvezménye, ebben nincsen változás előző évekhez képest. Akinek 4 vagy több gyermeke van, ő mentesül az szja fizetése alól
25 év alattiak kedvezménye, ebben sem történt változás, aki még nem töltötte be a 25. életévét alanyi jogon adómentes
30. év alatti anyák kedvezménye, annak az anyának jár, aki még nem töltötte be a 30. életévét a gyermeke születésekor. Nem kell fizetni addig amíg el nem éri ezt a kort.
Személyi kedvezmény: Azok vehetik igénybe, akiknek orvosi igazolásuk van a súlyos fogyatékosságról. Az összeg növekedett a minimálbér emelkedése miatt.
A kedvezmény mértéke továbbra is a minimálbér egyharmadának a százforintra kerekített értéke, ami 2025-ben körülbelül 96.900 Ft lesz jogosultsági hónaponként, ami az adóalapot csökkenti.
Első házasok kedvezményében sem történt változás az összege 33.335 Ft adóalap csökkentő tétel, azoknak a friss házasoknak, akiknél legalább az egyik félnek az az első házassága.
Családi kedvezmény: Ebben a kedvezményben történt változása. A tervek szerint 2 lépcsőben emelkedik a családi adókedvezmény a duplájára.
2025 első fél évében nem történik változás, tehát továbbra is a kedvezmények:
-1 gyermek után 66.670 Ft
-2 gyermek után 133.330 Ft/ kedvezményezett eltartott
-3 vagy több gyermek esetén 220.000 Ft/ kedvezményezett eltartott
Változás a munkaerőpiacra lépők kedvezmény időszakában és a kedvezmény összegében.
A munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető a Szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.
A 182/2024. (VII.8.) Kormányrendelet szerint a 2024. augusztus 1-jét követően létesített munkaviszonyok tekintetében azt a munkavállalót lehet munkaerőpiacra lépőnek tekinteni, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási jogviszonnyal.
2024. augusztus 1. előtt létesített munkaviszonyoknál a kedvezmény időszaka 3 év volt, ami lecsökkent 1,5 évre.
A kedvezmény időszakának csökkentése után, 2025. január 1-től a kedvezmény összege is alacsonyabb lesz.
Az első évben (a korábbi első két év helyett) a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után számított szocho összege, míg a fennmaradó 6 hónapban (a korábbi egy év helyett) pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után számított szocho felével megállapított összeg.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkaviszony kezdete 2024. augusztus 1-jét követő időpont, akkor az érvényesítési időszak 1+ fél évre csökken, a kedvezmény mértéke pedig 13% majd 6,5% lesz.
Az új szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha a munkaviszony kezdete 2024. augusztus 1. vagy azt követő időpont.
A kedvezmény az adóhatóság által megküldött igazolás birtokában érvényesíthető.
A kedvezmény egész hónapban jár, amikor a foglalkoztatás első éve, illetve a következő 6 hónap véget ér.
Például, ha a munkavállaló 2024. november 10-én állt munkába, az első év 2024. november 10- től 2025. november 30-ig, míg a következő fél év 2025. december 1-től 2026. május 31-ig tart.
A változás nem érinti a szocho-törvény 12. §-a szerinti három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményt.
A kifizető egy természetes személy munkaviszonyára csak egy adókedvezményt vehet igénybe, azonban az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.
Törvényi hivatkozás: SZOCHO törvény 11.§ és 12.§.
https://aznap.hu/wp-content/uploads/2018/09/aznap_logo_250x250.png00AznapAdminVagyokhttps://aznap.hu/wp-content/uploads/2018/09/aznap_logo_250x250.pngAznapAdminVagyok2025-01-02 14:21:452025-01-02 14:21:46Munkaerőpiacra lépők kedvezménye, évek változása
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének szabályozásában nem lesz változás 2025-ben, összege napi 390 Ft-ra emelkedik.
Ki köteles fizetni: az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen nem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra.
Összege 2025-ben: napi 390 Ft, teljes hónapra 11.800 Ft.
Milyen jogosultságot keletkeztet: az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni.
Mikortól: főszabály szerint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól áll fenn. A biztosítási jogviszony szünetelése esetén a szünetelés első napjától fennáll.
Passzív jogra tekintettel biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól keletkezik, mennyiben a belföldinek minősülő személy korábbi jogviszonya legalább 45 napig fennállt, vagy a 45 napnál rövidebb biztosítási jogviszonyt megelőző 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb időtartamú biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonya.
Ha a biztosított jogviszonya 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt, és a járulékfizetési kötelezettség a megszűnést követő naptól kezdődik.
Hogyan kell fizetni: a fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 25T1011U jelű adatlap kitöltésével, de kizárólag akkor, ha a NAV valamely oknál fogva a biztosítási jogviszonya vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnéséről nem értesült és a fizetési kötelezettségét nem írta elő. A fizetési kötelezettség minden esetben határozatban kerül előírásra, a fizetési számla és határidő megadásával.
A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti.
2025-től a tételes átalányadó évi összege lakószobánként:
• 150 ezer forint lesz azokon a településeken, ahol a tárgyi adóévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót,
• 38 400 forint azokon a településeken, ahol a tárgyi adóévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót.
Az új szabály szerint a NAV a honlapján minden év január 31-éig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben az éves vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. (Itt a számok alapján egyértelműen Budapestről van szó.)
A növelt adótétel a 2025. évi tételes átalányadó fizetési kötelezettség megállapítása során is alkalmazandó. Ennek érdekében a NAV első alkalommal 2025. január 15-éig hozza nyilvánosságra a honlapján azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján, a tárgyi adóévet megelőző második évre vonatkozó éves vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót.
Változik a lakószoba fogalma is. Az adó fizetés szempontjából lakószoba mérettől függetlenül az a lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető azzal, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.”
Az intézkedés a javaslatban indoklása szerint a magánszálláshely-szolgáltatók és a szállodák közötti adózási versenyfeltételek egymáshoz történő közelítésére szolgál.
Új magánszálláshely és új egyéb szálláshely 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén. A szálláshely-minősítési eljárás iránti igény 2024. december 31. napjáig nyújtható be (benyújtottnak minősül az igény, ha a szolgáltató a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén az önértékelését befejezte).
2024
2025
Nagyobb településeken (2 millió vendégéjszaka felett KSH alapján)
38 400 Ft
150 000 Ft
Kisebb településeken
38 400 Ft
38 400 Ft
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról *
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása *
57/A. § * (1) * Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében – nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. (2) * A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – a 8. számú melléklet rendelkezései szerint – az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja. (3) Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az e törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól. (4) * A tételes átalányadó évi összege lakószobánként a) 150 ezer forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, b) 38 ezer 400 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót. (4a) * A (4) bekezdés szerinti tételes átalányadót egyenlő részletekben, a 8. számú melléklet rendelkezései szerint – a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül – kell megfizetni. (4b) * A (4) bekezdés alkalmazásában lakószoba a méretétől függetlenül az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető, azzal, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni. (4c) * Az állami adó- és vámhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. (5) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a (4) bekezdés szerinti összegnek az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként. (6) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (7) Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni. (8) * 57/B. § * 57/C. § *
8. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez * Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje
Az átalányadót vagy tételes átalányadót (a továbbiakban együtt: átalányadó) fizető magánszemélyek adózására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni: 1. * Az egyéni vállalkozó, a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre. A mezőgazdasági őstermelő – abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett – az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig azt jelenti be, ha átalányadózást nem választ (ideértve azt is, ha az átalányadózás feltételei nem állnak fenn); e bejelentés hiányában a mezőgazdasági őstermelő – ha annak feltételei egyébként fennállnak – átalányadózónak minősül. 2. A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy örökös egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor, vagy a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell. 3. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalány-besoroláshoz szükséges valamennyi ismert adatot. 4. A magánszemély az 1. pont szerinti bejelentés megtételéig nyilvántartásait a megelőző évre vonatkozó rend szerint vezeti. 5. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján a magánszemélyt az átalányozottak nyilvántartásába felveszi. 6. Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni. Az átalányadózást kizáró körülményt az ennek keletkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni, a bejelentésben ezt a körülményt is meg kell jelölni. 7. Ha az átalányadózás a tárgyévben a törvényi feltételek hiánya miatt megszűnik, vagy az átalányadózás-választás törvényi feltételeinek hiánya az átalányadózás választását követően jut a magánszemély tudomására, a magánszemély a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől, vagy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni. 8. Az átalányadózást választó a magánszemély adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg. 9. Az átalányadó-előleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.
2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről *
Záró rendelkezések
11/H. § * (1) Új magánszálláshely és új egyéb szálláshely 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozásában nem lesz változás 2025-ben, a fizetendő közteher a minimálbér változásával emelkedik.
Közteher összege 2025-ben:
alkalmi munka esetén 2900 Ft/nap
mezőgazdasági és idénymunka esetén 1500 Ft/nap
filmipari statiszta esetén 8700 Ft/nap.
A közteher SZOCHO-nak minősül, azonban a SZOCHO mentességre és kedvezményekre vonatkozó szabályok nem érvényesíthetők.
EFO mentesített napi összege 2025-ben
Az az összeghatár, ameddig nincs a foglalkoztatottnak adófizetési (és bevallási kötelezettsége), amely a minimálbér/garantált bérminimum napi összegének 130%-a:
minimálbér alkalmazása esetén napi 17.394 Ft
garantált bérminimum esetén napi 20.852 Ft.
A fenti napidíjakat meghaladó jövedelem adóköteles, azonban a foglalkoztatónak nincs adóelőleg levonási kötelezettsége. A foglalkoztatottnak az éves adóbevallás során kell a fizetendő adóval elszámolni a kapott igazolások birtokában.
Az EFO napibére legfeljebb 26.760 Ft-ig minősül a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban elismert költségnek. Az ezt meghaladó kifizetés adóalap növelő tétel.
Az egyszerűsített foglalkoztatás részletes szabályozása: 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról
Gépjárműadót minden gépjármű után köteles fizetni a tulajdonos, cégautóadót viszont csak a NEM magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsik után kell, valamint a magánszemély birtokában álló személyautó után, ha költséget számol el az autóra.
A cégautóadó alá esnek azok a gépjárművek, amelyek üzleti céllal kerültek forgalomba helyezésre, de az adót a magáncélú használat után is meg kell fizetni.
2025-től várhatóan jelentős változások lépnek életbe a cégautóadó mértékét illetően, és az adó nagysága növekedni fog, különösen a szennyezőbb járműveknél. A cégautóadót a vállalatok negyedévente, az adott évre vonatkozóan kell megfizetniük.
A 2024. december 31-ig forgalomba helyezett 5P és 5N környezetvédelmi osztályjelzésű hibrid illetve plug-in hibrid gépjárművek 2026. december 31-ig mentesülnek a gépjárműadó és a cégautóadó fizetési kötelezettség alól.
Az alábbi melléklet szerint változik a cégautóadó 2024-ről 2025-re.
Teljesítmény (kW)
„0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
„0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
„6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
„6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
„5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
„5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
2024
2025
2024
2025
2024
2025
0-50
30 500 Ft
37 000 Ft
16 000 Ft
19 000 Ft
14 000 Ft
17 000 Ft
51-90
41 000 Ft
49 000 Ft
20 000 Ft
24 000 Ft
16 000 Ft
19 000 Ft
91-120
61 000 Ft
73 000 Ft
41 000 Ft
49 000 Ft
20 000 Ft
24 000 Ft
120 felett
81 000 Ft
97 000 Ft
61 000 Ft
73 000 Ft
41 000 Ft
49 000 Ft
Törvényi hivatkozás:
A cégautóadó szabályozása a 1991. évi LXXII. IV. törvény alapján történik. A legfontosabb jogszabályi helyek:
17/E. § – A cégautóadó mértéke és alapja, a teljesítmény alapján történő meghatározás.
(1) Az adó havi mértékét személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmiosztály-jelzése alapján az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A 2025. évet követően a cégautóadó tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi cégautóadó havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 500 vagy 1000 forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.
17/G. §-– Az adó bejelentése és befizetési kötelezettség.
Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adó- és vámhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
(3) Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A 17/D. § szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni.
19/D. § Környezetvédelmi osztályjelzés
* (1) 2025. január 1-je előtt 5P, illetve 5N környezetvédelmi osztályjelzéssel forgalomba helyezett, vagy hatósági nyilvántartásba bejegyzett gépjármű 2026. december 31-ig – az e törvény 2024. december 31-én hatályos rendelkezései szerint – mentes a gépjármű adó alól [5. § g) pont], illetve nem tartozik a cégautó adó hatálya alá [17/A. § (1) bekezdés].
(2) A 7/A. § és a 16. § szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-éig teszi közzé honlapján.
Karácsonyi ünnepek előtt nem küldtünk tájékoztatást az Ügyfélkapu megszűntetéséről, mert reménykedtünk, hogy nem léptetik hatályba a rendelkezést. Könyvelők érdekképviseleti szervei minden lehetséges fórumon elmondták aggályaikat, de érdemi változás nem történt.
Megpróbálom a lehető legegyszerűbben összefoglalni a helyzetet:
Mi a különbség az „Ügyfélkapu” és az „Ügyfélkapu+” között?
„Ügyfélkapu” és „Ügyfélkapu+” bejelentkezés a Felhasználónév és jelszó megadásával indul. „Ügyfélkapu+” esetében egy második azonosítás – mint a banki utalásoknál – is szükséges, pl. telefonra érkező QRcode.
Mit jelent a kettős azonosítás az Ön esetében?
Ha eddig is használta a kettős azonosítást banki utalásoknál, akkor ismerős a folyamat.
Mit jelent a kettős azonosítás a Könyvelőiroda munkájában?
Ön, Rácz Gyula és Erőssné Söveg Judit magánszemély nevére adott meghatalmazást, hogy a NAV-nál lévő ügyeit intézzék. Mi, – nem kis kockázatot vállalva – kiadtuk munkatársainknak a Felhasználó nevünket és jelszavunkat, így tudtak dolgozni. Ez is kényszermegoldás volt, de csupán ketten vállaltuk a kockázatot.
„Ügyfélkapu+” esetében a két magánszemély telefonjára fog érkezni a második azonosítás, ami természetesen kezelhetetlen. NAV ajánlása, hogy a könyvelők és egyéb intézmények végezni tudják a kötelezettségüket, hogy töltsenek le angol nyelvű programokat – mert magyar nincs, vagy használhatatlan – és ezzel „oldják” meg a második azonosítást. Ezzel értelmét is vesztette a második azonosítás. Ráadásuk már el is kezdték a NAV által ajánlott programok feltörését és a jelszó lopást a hírek szerint.
Könyvelőirodánk, felvette a kapcsolatot egy magyar szoftver gyártóval és megpróbáljuk biztonságos módon lekezelni a második azonosítást. Ennél többet nem tehetünk.
Mit kell Önnek tennie, hogy Könyvelőirodánk továbbra is kezelni tudja a NAV felé az ügyeit?
Önnek, nem kell új meghatalmazást adnia a NAV felé, hogy a Könyvelőiroda be tudja adni a bevallásait, intézni tudja az ügyeit. A két meghatalmazott, Rácz Gyula és Erőssné Söveg Judit átállása szükséges csupán az „Ügyfélkapuról” az „Ügyfélkapu+-ra”.
Mit kell Önnek tennie, hogy magánszemélyként átálljon az „Ügyfélkapu+-ra”?
Én, a következő leírást találtam, amit a legegyszerűbbnek ítéltem és magam is ezzel léptem át „Ügyfélkapu+”-ra.
Könyvelőként, rengeteg szoftvert használok, de nem ebbe a számítógépes világba születtem és nehézségekbe ütköztem. Azt javaslom, kérjék meg 20 év alatti rokonaikat, ismerőseiket, nekik percek alatt menni fog az átállás.
Meg kell nyitni az Ügyfélkaput (simát), és bejelentkezni.
Rá kell kattintani az Ügyfélkapu+ igénylése gombra, majd a Tovább az Ügyfélkapu+ igényléséhez gombra.
A képernyőn megjelenő QR-kódot be kell olvasni a korábban telepített alkalmazással (Google Authenticator vagy a Microsoft Authenticator).
Meg kell adni a jelenlegi ügyfélkapus jelszavunkat és a hitelesítő alkalmazás által generált kódot.
Rá kell kattintani a Tovább gombra, majd a Mentés gombra.
El kell menteni az ellenőrző kódot, mert ezzel lehet csak megszüntetni az Ügyfélkapu pluszt.
Kattintsunk a Befejezés gombra.
Ezután már bejelentkezhetünk az Ügyfélkapu+ felületére.
Sok sikert az átálláshoz!
https://aznap.hu/wp-content/uploads/2018/09/aznap_logo_250x250.png00AznapAdminVagyokhttps://aznap.hu/wp-content/uploads/2018/09/aznap_logo_250x250.pngAznapAdminVagyok2025-01-02 14:16:222025-01-02 14:16:232025.01.15-től megszűnik az „Ügyfélkapu” és belép helyette az „Ügyfélkapu+”
A minimálbér 2025. január 1-jétől 9%-kal, bruttó 290 800 forintra emelkedik,
2026. január 1-jétől 13%-kal, bruttó 328 600 forintra nő,
2027. január 1-jétől 14%-kal, bruttó 374 600 forintra emelkedik.
Minimálbér
Garantált bérminimum
Havibér
290 800 Ft
348 800 Ft
Hetibér
66 860 Ft
80 190 Ft
Napibér
13 380 Ft
16 040 Ft
Órabér
1 672 Ft
2 005 Ft
Minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér.
Garantált bérminimum: legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum.
Készítettünk egy segédtáblázatot, ami a pirossal jelölt heti munkaidő változtatásával kiszámítja a hozzá tartozó bruttó béreket és járulékokat. Töltse le erre a linkre kattintva! Alább pedig két példát talál a kalkulációkra:
TAO esetén
Minimálbér
290 800
Heti 40 Órás
Bruttó bér
290 800
SZJA
15%
43 620
Társadalombiztosítási járulék
18,50%
53 798
Szoc.ho
13,00%
37 804
Összes adó:
135 222
~ Munkavállalótól levont
97 418
~ Munkáltató fizeti
37 804
Kifizetett bér:
193 382
Munkáltató költsége:
328 604
Garantált bérminimum
348 800
Heti 40 Órás
Bruttó bér
348 800
SZJA
52 320
Társadalombiztosítási járulék
64 528
Szoc.ho
45 344
Összes adó:
162 192
~ Munkavállalótól levont
116 848
~ Munkáltató fizeti
45 344
Kifizetett bér:
231 952
Munkáltató költsége:
394 144
KIVA esetén
Minimálbér
290 800
Heti 40 Órás
Bruttó bér
290 800
SZJA
15%
43 620
Társadalombiztosítási járulék
18,50%
53 798
KIVA
10,00%
29 080
Összes adó:
126 498
~ Munkavállalótól levont
97 418
~ Munkáltató fizeti
29 080
Kifizetett bér:
193 382
Munkáltató költsége:
319 880
Garantált bérminimum
348 800
Heti 40 Órás
Bruttó bér
348 800
SZJA
15%
52 320
Társadalombiztosítási járulék
18,50%
64 528
KIVA
10,00%
34 880
Összes adó:
151 728
~ Munkavállalótól levont
116 848
~ Munkáltató fizeti
34 880
Kifizetett bér:
231 952
Munkáltató költsége:
383 680
A K O R M Á N Y
——————-
rendelet
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
A Kormány
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 19. pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
2. §
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 290 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 66 860 forint, napibér alkalmazása esetén 13 380 forint, órabér alkalmazása esetén 1 672 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 348 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 80 190 forint, napibér alkalmazása esetén 16 040 forint, órabér alkalmazása esetén 2 005 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) az (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2025. január 1-jétől 290 800 forint, b) a (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2025. január 1-jétől 348 800 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.
3. §
(1) Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2025. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
4. §
Ez a rendelet az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
5. §
Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet.
https://aznap.hu/wp-content/uploads/2018/09/aznap_logo_250x250.png00AznapAdminVagyokhttps://aznap.hu/wp-content/uploads/2018/09/aznap_logo_250x250.pngAznapAdminVagyok2025-01-02 14:15:082025-01-03 20:07:232025-ös Minimálbér és Garantált bérminimum
április 1-jétől az érintettek újra kötelesek turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. Mi után fizetendő? Az ellenérték fejében és nem közvetített szolgáltatásként nyújtott • kereskedelmi és magánszálláshely-szolgáltatás, valamint • az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkohol tartalmú italforgalom (TESZOR’15.56.10-ből) után kell a hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni. Magánszálláshely bérbeadása: Amennyiben kevesebb, mint egy hónapra kerül bérbeadásra ugyanannak a személynek, akkor a turizmusfejlesztési hozzájárulást erre az időszakra is fizetni kell
A hozzájárulás mértéke: 4%
A hozzájárulás alapja: Alanyi adómentesség és magánszemélyek esetében a szolgáltatás ellenértéke Áfa körbe tartozók esetében a szolgáltatások áfa nélküli ellenértéke 2023. január 1. és 2023. március 31. közötti időszakot nem kell figyelembe venni
Bevallási határidő:
https://aznap.hu/wp-content/uploads/2018/09/aznap_logo_250x250.png00AznapAdminVagyokhttps://aznap.hu/wp-content/uploads/2018/09/aznap_logo_250x250.pngAznapAdminVagyok2023-12-29 21:56:482023-12-29 21:56:49Turizmusfejlesztési hozzájárulás AÁM és magánszemélyek esetében
A 2023-as évben csekély értékű ajándékot adhatunk magánszemélyeknek (nem kötelező alkalmazottnak lennie) a Szja tv. 70. § (6) bekezdése alapján, melynek értékhatára 2023-ban még 23.200 Ft.
Nagyon fontos azonban a juttatás időpontja. 2023. évi adókötelezettségként akkor tudjuk a juttatást elszámolni, ha az ajándék átadása legkésőbb 2023. december 31-éig ténylegesen megtörténik, és ez dokumentálásra is kerül. Adókötelezettség a juttatás időpontjában keletkezik. A juttatás értékének 1,18 szorosa után a kifizetőnek 15% SZJA-t és 13% SZOCHO-t kell fizetnie.
A 2024-es évtől három alkalommal adható csekély értékű ajándék, amelynek értékhatára 26.680 Ft lesz. Itt azonban annyi változás van még, hogy a közterheket a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell majd a juttatónak bevallania és megfizetnie.
Továbbá az SZJA tv.-ben szereplő újabb melléklete egy új adómentes juttatásra ad lehetőséget:
8.45. * a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.
