Turizmusfejlesztési hozzájárulás AÁM és magánszemélyek esetében

(Összeállította: Tóth-Király Tímea)

Mikortól?

  1. április 1-jétől az érintettek újra kötelesek turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni.
    Mi után fizetendő?
    Az ellenérték fejében és nem közvetített szolgáltatásként nyújtott
    • kereskedelmi és magánszálláshely-szolgáltatás, valamint
    • az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkohol tartalmú italforgalom (TESZOR’15.56.10-ből)
    után kell a hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni.
    Magánszálláshely bérbeadása:
     Amennyiben kevesebb, mint egy hónapra kerül bérbeadásra ugyanannak a személynek, akkor a turizmusfejlesztési hozzájárulást erre az időszakra is fizetni kell

A hozzájárulás mértéke: 4%

A hozzájárulás alapja:
 Alanyi adómentesség és magánszemélyek esetében a szolgáltatás ellenértéke
 Áfa körbe tartozók esetében a szolgáltatások áfa nélküli ellenértéke
 2023. január 1. és 2023. március 31. közötti időszakot nem kell figyelembe venni

Bevallási határidő:

Csekély Értékű Ajándék

(Összeállította: Szilágyi Zoltán)

A 2023-as évben csekély értékű ajándékot adhatunk magánszemélyeknek (nem kötelező alkalmazottnak lennie) a Szja tv. 70. § (6) bekezdése alapján, melynek értékhatára 2023-ban még 23.200 Ft.

Nagyon fontos azonban a juttatás időpontja. 2023. évi adókötelezettségként akkor tudjuk a juttatást elszámolni, ha az ajándék átadása legkésőbb 2023. december 31-éig ténylegesen megtörténik, és ez dokumentálásra is kerül. Adókötelezettség a juttatás időpontjában keletkezik. A juttatás értékének 1,18 szorosa után a kifizetőnek 15% SZJA-t és 13% SZOCHO-t kell fizetnie.

A 2024-es évtől három alkalommal adható csekély értékű ajándék, amelynek értékhatára 26.680 Ft lesz. Itt azonban annyi változás van még, hogy a közterheket a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell majd a juttatónak bevallania és megfizetnie.

Továbbá az SZJA tv.-ben szereplő újabb melléklete egy új adómentes juttatásra ad lehetőséget:

8.45. *  a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.

EKHO

(Összeállította: Szijj Edina)

Kormányrendelet alapján megszűnt a 13 százalékos kifizetői ekho 2022 szeptember 1-től, majd ezt 2023 augusztus 1-jétől törvényi szintre emelték ezt az eredetileg átmenetinek szánt szabályt, ezáltal a kifizetőt ilyen foglalkoztatási formában nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Továbbra is maradt a nem nyugdíjas magánszemély által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) melynek mértéke 15 százalék.

Ki választhatja az ekhot?

A 2005. évi CXX. törvény [Ekho] 3§ alapján a következő tevékenységet végzők választhatják:

(3) * Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal azonosított foglalkozás:
• 2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból
• Akusztikus mérnök
• Audiotechnikai mérnök
• Hangmérnök
• Televíziós műszaki adásrendező
• 2136 Grafikus és multimédia-tervező
• 2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból
• Filmszöveg fordító
• Lírai művek fordítója
• Műfordító
• Prózai és drámai művek fordítója
• 2714 Kulturális szervező foglalkozásból
• Producer (kulturális)
• Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
• 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
• 2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
• 2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból
• Művészeti tanácsadó
• Zenei konzulens, tanácsadó
• 2721 Író (újságíró nélkül)
• 2722 Képzőművész
• 2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező
• 2724 Zeneszerző, zenész, énekes
• 2725 Rendező, operatőr
• 2726 Színész, bábművész
• 2727 Táncművész, koreográfus
• 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész
• 2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)
• 3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból
• Koncert-fénytechnikus
• Koncert-színpadtechnikus
• 3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból
• Filmstúdió technikus
• Hangmester
• Hangrestaurációs technikus
• Hangstúdió-technikus
• Hangtechnikus
• Képtechnikus
• Rögzítéstechnikai technikus
• Stúdiótechnikus
• Videótechnikus
• Zenei technikus
• 3711 Segédszínész, statiszta
• 3712 Segédrendező
• 3714 Díszletező, díszítő
• 3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
• 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
• 5211 Fodrász foglalkozásból
• Színházi fodrász
• Színházi parókakészítő
• 5212 Kozmetikus foglalkozásból
• Maszkmester
• Sminkes
• Sminkmester
• Színházi kikészítő
• 7212 Szabó, varró foglalkozásból
• Jelmez- és alkalmiruha-készítő
• Színházi varró
• 7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból
• Színházi fejdíszkészítő
• 7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból
• Színházi cipész

Törvényi hivatkozások:
Az ekho alapja, mértéke és megállapítása

  1. § (1) Az ekho alapja a 3. § (2) bekezdésének rendelkezésében meghatározott bevétel, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. *
    (2) * A magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhót fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjas, az ekho mértéke 9,5 százalék. Ha a magánszemély nyugdíjas, e körülményről a kifizetést megelőzően nyilatkozhat.
    (3) *
    (4) * A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhot levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján – akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek – teljesíti, kivéve, ha a magánszemély az 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz.
    (5) * Az (1)–(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhot nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhot állapít meg és von le.

10. § (1) A kifizetőt terhelő – megállapított és a magánszemélytől levont – ekhót a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.

ÁFAKULCSVÁLTOZÁSOK 2024. január 1-től

(Összeállította: Szánthó Erika)

Adómentes:

-a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítés

– a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben.

0 %-os adókulcs:

  • Napilap ÁFA kulcs 0 %, ha legalább heti négyszer megjelenik. A hetilapok, a folyóiratok, a magazinok és minden más évente legalább egyszer megjelenő kiadvány – marad az 5 százalékos áfa-kulcs kategóriájában.

5 %-os adókulcs

  • egyes művészeti alkotások importja (közösségi területen kívülről behozott)
  • városnéző buszos turisztikai szolgáltatás, csak elektronikus fizetés esetén

18 %-os adókulcs

  • a desszert jellegű sajtkészítmény (közimert néven: túró rudi), (VTSZ 1806-ból ,2106-ból)


Törvényi hivatkozások

  • 85. § (1) Mentes az adó alól:
  • 82. § (4) bekezdésében említett adómérték esetében 0 százalékot
  • 82. § (2) 3. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka
  • 82. § (3)  A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 18 százaléka.

Átalányadózás visszamenőleges megszűnése

(Összeállította: Szabó Gábor)

Miután a kormány 2022.09.01-jén lényegesen leszűkítette a KATA vállalkozási módot választók körét, a zömében szellemi munkát végző vállalkozók, az általányadózást választották alternatívaként. 2023-ban többüknek is szembesülnie kellet azzal, hogy visszamenőlegesen megszűnhet ez az adózási mód az adó jogszabályai miatt.

Mikor szűnik meg visszamenőlegesen az átalányadó?
Megszűnik ha,

  • A jövedelme meghaladja az éves minimálbér 10x-ét (90% költséghányadót választók esetén az 50x-ét)t, ami jelenleg 27.840.000 Ft 2024-ben 32.016.000 Ft.
  • Számla- vagy nyugtaadás elmulasztása esetén

Az átalányadóból való kiesésnek az egyik legfájóbb pontja, hogy nem csak idénre, de jövő évre se válaszható az átalányadózás.

Mi történik, ha kiestem az átalányadóból?
Az átalányadóból kiesők automatikusan vállalkozói jövedelemadó alá kerülnek év elejétől. A járulékokat az átalányadózó az átalányban megállapított jövedelme után fizeti meg figyelembe véve a minimálbér és az adómentes keretet, míg a vállalkozói jövedelemadót választó vállalkozó a minimálbér vagy a garantált bérminimum. A járulékfizetési kötelezettséget ilyen szempontból nem lehet módosítani az évre visszamenőlegesen, mert a megszűnés napjáig a biztosítási szempontból átalányadózó volt a vállalkozó.
Más kérdés a jövedelem elszámolása, amelyet május 20-ig kell beadni. Vállalkozói jövedelemadó elszámolása leegyszerűsítve: bevétel-költség.
Költségek közé sorolható a vállalkozói kivét, amely az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint (az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként, vagyis a munkabér és a munkabért terhelő adók.

Az átalányadózói időszakra megfizetett társadalombiztosítási járulékot nem lehet, de nem kötelező költségként elszámolni, a vállalkozói jövedelem levezetésében. Ilyenkor az egyéni vállalkozónak kell eldöntenie az éves elszámolásában, hogy mennyi vállalkozói kivétett vesz ki. (Ez lehet 0 Ft is)

  • Ha az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy figyelembe veszi költségként az átalányadózó időszakban megfizetett társadalombiztosítási járulékot, akkor olyan mértékű kivétett kell elszámolni, amihez viszont jönni fog a 15% személyjövedelemadó ami után nem lesz mentesített érték.

Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozói jövedelem adónál nem csak a kivétnél kell adót fizetni, hanem a vállalkozói osztalékalapnál 15% szja és 13% szochot a minimálbér 24x-éig, illetve a pozitív adóalap után 9%, de minimum a jövedelem nyereség minimumig, ami a bevétel 2%-a.
A könyvelőjével mindenképpen ajánlott egyeztetni, ebben a bonyolult kérdésben.

Visszaváltott göngyöleg nyilvántartása
(Összeállította: Végh-Balla Ágnes)

A visszaváltási díjköteles termékek kapcsán 2024.01.01-től nyilvántartást kell vezetnie az eladott és a visszaváltott göngyölegekről annak a cégnek, aki 50 Ft-os göngyöleggel árut forgalmaz. Ha ezt a cég nem teszi meg, akkor az összes eladott göngyöleg Áfa tartalmát az év végén (december 31 határidővel) be kell fizetnie.
Az a tétel képez áfa alapot – 1 évben egyszer év végén – ami a visszaváltott és a nem visszaváltott termék között a különbség.
Pl: az étterem megvesz 1000 doboz üdítőt és visszavált 600 db-ot, akkor a 400 db lesz áfa alap.
Áfa elszámolása:

  • Teljesítés időpontja a naptári év utolsó napja (december 31)
  • Az adó alapja: a vissza nem váltott üdítőkre jutó visszaváltási díj
  • Visszaváltási díjat bruttónak kell tekinteni (bruttó 50 Ft)
  • Ha számítás eredménye negatív, akkor az adó alapja 0
  • Ha több terméket vált vissza a cég, mint amennyit megvett, akkor neki a visszaváltási különbözete 0 lesz.
  • Akkor van adóalap és akkor kell tehát áfát fizetni, ha kevesebbet vált vissza a cég, mint amennyi visszaváltási díjköteles terméket megvesz.
    Ez a visszaváltási díjköteles anyagokra vonatkozik. A visszaváltható anyagok továbbra is a gyártónak a hatáskörébe tartoznak, továbbra is áfaalap részét képezik.
    Visszaváltott göngyöleg számviteli nyilvántartása:
  • Árbevételként kell elszámolni értékesítéskor (visszaváltás esetén árbevételt csökkent)
    Egyéb ráfordítások közé került be: a nem újrahasznosítható termékek után a koncessziós társaságnak fizetendő vagy fizetett visszaváltási díj. (Elképzelhető, hogy azért kell a cégnek fizetnie majd díjat, mert az eladott és visszaváltott termék közötti mennyiség miatt keletkezik adóalap vagy fizetési kötelezettség, amit a koncessziós társaság kiszámláz.)
    Egyéb ráfordításként kell elszámolni továbbá: az EPR díjat is (2023.07.01-től)

A visszaváltási díj kapcsán az elszámolást: 2023-as évre lehet alkalmazni, 2024-es évre viszont kötelező alkalmazni

Szünetelő egyéni vállalkozó bevétele
(Összeállította: Németh Anita)

Járulékbevallás a szünetelés alatt befolyó bevételek miatt
Jövő évtől az Szja-trv. alapján a szünetelés kezdő napjától az addig végzett munkára befolyó
ellenérték a szünetelés megkezdését megelőző napi (vállalkozói) bevételnek minősül.

Gépjárműadó

(Összeállította: Nagy Dorina)

Fizetési határidő: 2023-ig 2 részletben kellett a gépjármű adót megfizetni.
Első részlet: 03.15-ig
Második részlet: 09.15-ig

2024-től módosult a fizetési határidő.
2024-ben a gépjármű adó fizetési határideje: 04.15.-ig.
Az adót nem 2 részletben, hanem egy összegben kell teljesíteni a fent említett határidőig.

Cégautóadó és a gépjárműadó:
A negyedévente fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított gépjármű adó.
Levonásra csak akkor kerülhet sor, ha a gépjárműadó kötelezettségét, határidőn belül teljesítette. ( Gépjárműadó törvény 17/F.§)

Tanácsunk: Az a cég aki, cégautóval rendelkezik a gépjármű adó befizetési kötelezettségét 03.15-ig teljesítse, annak érdekében, hogy levonásba tudjuk helyezni a megfizetett adót.

Ki a „KIFIZETŐ”, akinek a KATA-s NEM számlázhat

(Összeállította: Torma-Lehel Anna)

Kifizető (adószámmal rendelkezik):

  • gazdasági társaság (Kft. és Bt.), szövetkezet
  • alapítvány, egyesület
  • egyéni cég
  • társasház, társasüdülő
  • polgári jogi társaság
  • külföldi társaság magyar fióktelepe

NEM kifizető:

  • magánszemély
  • adószámos magányszemély
  • mezőgazdasági őstermelő

A kifizető fogalma:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 81. pontja szerint kifizető az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott személy, azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

Ki az az „Art. szerinti kifizető”?

III. Fejezet
FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

  1. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
  2. * Kifizető: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

III. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

  1. § [Értelmező rendelkezések]
    E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában
  1. kifizető:
    a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,
    b) kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,
    c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),
    d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,
    e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,
    f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,
    g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,
    h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,
    i) * a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozást,
    j) * letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó.

Kriptovaluták az SZJA bevallásban

(Összeállította: Krézli Katalin)

A kriptovalutákkal végrehajtott ügyletekből származó jövedelmet 2022. január 01. után az SZJA bevallásban külön adózó jövedelemként kell elszámolni. A jövedelem után 15% SZJA-t kell fizetni minden év május 20-ig.
Ha az adóévet megelőző két évben veszteség keletkezik, s ezt az SZJA bevallásban fel is tüntettük, lehetőség van csökkenteni vele a nyereséget.
A kriptavaluta fogalma
Kriptovaluta adózás ismertetése előtt nézzük is meg, mi az a kriptovaluta. Legismertebb kriptavaluták közé tartozik a bitcoin, a litecoin, az ethereum és a ripple. Hívhatnánk digitális pénzeknek is. A kriptovaluta olyan digitális vagy virtuális valuta, amely titkosított kódok és blockchain technológia segítségével működik. A kriptovaluták decentralizáltak, azaz nem állnak semmilyen központi szervezet, azaz bank vagy kormányzat ellenőrzése alatt. Ehelyett a tranzakciók titkosított kódok és az interneten keresztül zajlanak, és a tranzakciókat a hálózat többi résztvevője ellenőrzi és megerősíti.
Kriptojövedelmek
A kriptovalutából származó jövedelem olyan jövedelem, amelyet a kriptovaluták bányászatából, kereskedelméből, vagy egyéb, a kriptovalutákhoz kapcsolódó tevékenységekből származó nyereségből keletkezik. Például a bitcoin bányászata vagy kereskedése során elért profit. Az így létrejövő bevételek az egyes országok adórendszerének és szabályozásának megfelelően adókötelesek lehetnek. Az adókötelezettség pontos formája eltérhet, ezért mindenképpen ajánlott tájékozódni az adott ország adóhatóságának rendelkezéseiről, szabályozásairól. A bevétel megszerzésének helyét mindenképpen szükséges figyelembe venni.
Kriptovaluta adózás Magyarországon

  1. január 1 megelőzően a kriptoeszközzel végrehajtott ügyleti nyereség egyéb jövedelem kategóriában esett. Ez azt jelenetette, hogy a 15% SZJA mellett szociális hozzájárulást kellett fizetni.
  2. január 1-től új szabályok vonatkoznak a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmek adóztatására, így külön adózó jövedelemnek számít. A szabályozás fontos eleme, hogy magánszemélyeknek csak akkor kell adót fizetniük a kriptovaluták után, ha azokat valódi eszközökre, például törvényes fizetőeszközre cserélik, illetve ingó vagy ingatlan vagyontárgyakat vásárolnak velük.
    A tárgyévi jövedelem meghatározásához vonja le az adott adóévben kriptoeszköz ügyletekből származó teljes bevételből az összes tárgyévi igazolt, a kriptoeszköz megszerzésével kapcsolatos kiadásait. A kiadások közé tartozhatnak olyan költségek is, amelyek nem kimondottan egy adott ügylethez, hanem a kriptopénz tartásához kapcsolódnak, például díjak és jutalékok. A példákon túl vegyük sorra, hogy mely konkrét kiadások tekinthetőek a kriptopénz megszerzésére fordított igazolt kiadás:
    • A kriptoeszköz megszerzésére fordított tárgyévi igazolt kiadások.
    • A kriptopénz bányászati tevékenységgel kapcsolatban felmerült igazolt kiadások
    • Az eszköz megszerzése során felmerült igazolt kiadások, de legfeljebb az eszköz megállapított szokásos piaci értéke az eladás időpontjában, ha a kriptovalutát a magánszemély egy bizonyos eszközért, például ingó vagy ingatlan vagyonért cserébe szerezte meg.
    Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó nettó nyereség vagy nettó veszteség kiszámításakor figyelembe kell venni a tárgyévi kriptopénz megszerzésével felmerült igazolt kiadás-okat, még akkor is, ha a magánszemély tárgyévben nem cserélte a kriptovalutát valós vagyoni értékre.
    Amennyiben a fent leírtakat figyelembe véve kiszámított tárgyévi bevételek összege meghaladja a tárgyévi igazolt kiadások összegét, akkor ügyleti nyereség keletkezik, ha pedig a tárgyévi igazolt kiadások összege meghaladja a tárgyévi összes bevételét, akkor ügyleti veszteségről beszélünk.
    A személyi jövedelemadó 15%, melyet további adó nem terhel. Ezt minden év május 20. napjáig kell az SZJA bevallásban feltüntetni és megfizetni.
    Ügyleti nyereség és adókiegyenlítés
    Az ügyleti nyereség és ügyleti veszteség fogalmát fent tisztáztuk. Amennyiben az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és feltüntette a veszteség keletkezése évéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, adókiegyenlítés-re jogosult, amit az SZJA bevallásban már megfizetett adóként érvényesíthet.
    Adókedvezmények
    A hatályos rendelkezések szerint a fizetendő adó az adóévben kriptopénz ügyletek során elért nettó nyereség 15%-a. A rendelkezés kimondottan kitér azokra az esetekre is, amikor nem szükséges adót fizetni, amennyiben:
    • a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát,
    • a magánszemély a jövedelemszerzés napján nem szerez bevételt azonos tárgyú ügyletből,
    • ügyleti nyereség összege nem haladja meg adott adóévben a minimálbért.
    A kriptovaluta adózásáról szóló jogszabály:
  3. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 67/C §