Adományok, támogatások

Támogatás”, amit ingyen adunk.

„Adománynak”, azt a „Támogatást” nevezzük, amit közhasznú szervezetnek adunk.

A Tao. törvény 3. számú mell. „B” fejezet 17. pontja szerint nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.

Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja értelmében csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét az Ectv. szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének

  • 20 százaléka közhasznú szervezet támogatása esetén,
  • további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,

de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

A társasági adóalany támogatót kizárólag a fent leírt esetekben és módon illeti meg kedvezmény. Így például, ha egy cég egyház részére nyújt adományt, annak összegével – igazolás birtokában – nem kell megnövelnie, de nem is csökkentheti az adózás előtti eredményét (az adományt fogadó egyház nem lehet közhasznú szervezet).

Ha nem társasági adóalany támogatóról van szó, például magánszemély, egyéni vállalkozó nyújt támogatást, úgy adózásban érvényesíthető kedvezményre nem jogosult.

Adományozónak nem minősülő támogató kedvezménye

A Tao. törvény 3. számú mell. „A” fejezet 13. pontja értelmében akkor nem kell megnövelni az adózó – például egy cég támogató – adózás előtti eredményét, az általa az adóévben nem adomány céljából nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás, átvállalt kötelezettség) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha

  • a juttatás nem külföldi személy részére történik, és
  • az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő (például nem közhasznú
  • alapítvány) nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

Nem kell az előzőek szerinti feltételre (két nyilatkozat meglétére) figyelemmel lenni a közhasznú szervezet támogató esetében. Ha ugyanis közhasznú szervezet – például közhasznú alapítvány – ad támogatást bármely személynek – például egy másik alapítványnak, vagy akár egy cégnek –, akkor a nyújtott támogatás ráfordításként elszámolt összege feltétel nélkül elismert az adóalapnál, nem kell annak összegével megnövelnie a vállalkozási tevékenységének az adózás előtti eredményét.

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez611

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai

A)

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

13.620 az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;…

B)

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

17.636 az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt;

Utalványok

Röviden: Ajándék utalványt kibocsátók adókötelezettsége, megváltozik

Változnak jövőre az utalványokra vonatkozó adózási szabályok.

2019. januárjától kétféle utalványt fog megkülönböztetni a szabályozás: az egycélú és a többcélú utalványt. A törvény hatálya  a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványokra vonatkozik. (ÁFA tv. 18/A és 18/B §)

Utalványolyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban – ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is – fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése;

Egycélú utalvány: olyan utalvány, amelynél kibocsátáskor ismert az utalvány tárgyát képező termékeknek vagy szolgáltatásnak a teljesítési helye, valamint a beváltandó termékek, szolgáltatások után fizetendő áfa összege.

Többcélú utalvány: minden olyan utalvány, mely az egycélú utalvány feltételeibe nem fér bele.

Az utalvány adózását attól függ, hogy egycélú vagy többcélú utalványról beszélünk.

Egycélú utalványok esetén az áfa fizetési kötelezettség főszabályként az utalvány átadásakor keletkezik (az utalvány átengedését úgy kell tekinteni, mint a tárgyát képező termékek, szolgáltatások értékesítését). Az utalvány értéke tekintendő majd az adót is tartalmazó ellenértéknek, így állapítható meg a tranzakció után fizetendő adó összege. Az utalvány beváltása ebben az esetben már nem lesz adóköteles ügylet.

Ezzel szemben a többcélú utalványok esetén az utalvány beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség (vagyis a többcélú utalvány értékesítésekor nem kell általános forgalmi adót fizetni). Adóköteles ügylet ebben az esetben az utalvány beváltásakor történik majd, és ilyen esetben az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapjának megállapítása nem lesz egyszerű: az adóalap az utalványért fizetett ellenérték, valamint a cserébe értékesített termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó áfa összeg különbözete lesz.

Az utalványok átruházására vonatkozó szabályok * 

18/A. § *  (1) Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az egycélú utalvány más nevében történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek (amelynek) a neve alatt az utalványt átruházzák.

(2) Amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek.

(3) Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó – olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja – az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak.

(4) Ellenérték fejében történő átruházás az is, ha az adóalany az egycélú utalványt más tulajdonába ingyenesen átruházza – ide nem értve az utalványt kibocsátó adóalany általi ingyenes átruházást -, feltéve, hogy az utalvány szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

18/B. § *  (1) Többcélú utalvány ellenérték fejében történő átruházása, átengedése (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) nem minősül termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának. Többcélú utalvány beváltása esetén a beváltó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a többcélú utalványt átruházó adóalany által nyújtott valamennyi azonosítható szolgáltatás, így különösen a forgalmazás, illetve vásárlásösztönzés, szolgáltatásnyújtásnak minősül.

Egyes meghatározott juttatások

Röviden: 40,71% adó mellett adható,

2018-ban a népszerű egyes meghatározott juttatásokat (ajándék utalvány, Erzsébet-utalvány, nyugdíjpénztári-egészségpénztári hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet stb.) még 40,71 % közteherrel nyújthatják a munkáltatók. Ezek a juttatási elemek az új szabályok alapján szinte kivétel nélkül elveszítik adóelőnyüket 2019-re és jövedelemként adóznak majd. Így a munkáltatónak és a munkavállalónak is ki kell fizetnie a rá vonatkozó közterheket.

Az egyes meghatározott juttatások kategóriájában (40,71% közteherrel adózva) jövőre az alábbi elemeket kínálhatják a munkáltatók a 2019-re elfogadott adócsomag szerint:

– A béren kívüli juttatások (SZÉP Kártya) keretösszeg feletti része

– Önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás

– Ajándékutalvány – Csekély értékig (évente egyszer a minimálbér 10%-ig )

– Üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés

-Telefon

-Reprezentáció és üzleti ajándékok

-Egyidejűleg több magánszemélynek adott juttatás, rendezvény

SZJA tv.70. § *  (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg.

(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.

(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(5) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;

b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,

azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

b) a 71. § (1) bekezdés szerint – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;

c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –

aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(9) E § alkalmazásában

a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel;

c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,

cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának

a magánszemély által meg nem térített része.

Személyautó bérletével kapcsolatos ÁFA

2019-től, bérleti, lízing díj Áfa tartalmának 50% levonható abban az esetben is, ha a bérbevevő útnyilvántartást nem vezet. Ha több, mint 50%-ot szeretne a vállalkozó Áfa levonásba helyezni, erre továbbra is van lehetősége útnyilvántartás vezetése mellett.

A jelenleg – 2012. január 1. óta – érvényben lévő áfa szabályok szerint a személygépkocsi bérleti díjának áfája olyan arányban vonható le, amilyen arányban az adóköteles gazdasági tevékenységet szolgálja.

A gyakorlatban tehát amennyiben egy áfa alany céges személygépkocsit nyílt végű lízing, vagy operatív lízing, illetve bérlet keretében használ, a bérleti- vagy lízingdíj áfa tartalmára az üzleti utak arányában érvényesíthet levonási jogot. Fontos ugyanakkor, hogy az áfa levonás jelenleg csak megfelelő és precíz dokumentáltság (azaz útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény megléte) mellett igazolható. Az alátámasztó dokumentumokból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a gépkocsi bérletére üzleti- vagy magán célból került sor.

2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról1

Adólevonási jog korlátozása

124. § (1) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:

(4)207 A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le a személygépkocsi

a) üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást,

b) bérbevételét

terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.

Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek

125/A. §217 Az adóalany dönthet úgy is, hogy a 124. § (4) bekezdés b) pontja helyett a 120. és 121. §-t alkalmazza.

Adólevonási jog keletkezése és terjedelme

120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított;

b)202 termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez – ideértve az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti – kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;

c) termék importjához kapcsolódóan

ca) maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, illetőleg

cb) maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított;

d) előleg részeként megfizetett;

e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított

[a)–e) pontok a továbbiakban együtt: előzetesen felszámított adó].

121. § Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást

a)203 olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne;

b) a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98–117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja;

c) a 86. § (1) bekezdésének a)–f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy

ca) a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül; vagy

cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.325. §564 E törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 124. § (4) bekezdés b) pontját arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik.

Saját tőke védelme

Hirtelen tőkevesztésre vonatkozó szabályok

Kft-nél:

Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

Ezekben az esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról. Mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani.

Lassú tőkevesztésre” vonatkozó közös szabályok (kft, rt)

Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét (például kft esetében a 3 millió Ft-ot), és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja. A Gt-hez viszonyítva az új Ptk. hivatkozott szabálya abban tér el, hogy a tőkevesztésnél a tört üzleti évek beszámolói is számítanak, mert a Gt-vel ellentétben az új Ptk. nem teljes üzleti év beszámolóit veszi alapul a tőkevesztés számításánál.

KATA változások 2019.01.01-től

Röviden

KATA mértéke:

  • Főállás esetén:             50 000Ft,
  • mellék állás esetén:     25 000Ft.

KATA-s, havi alapdíj fejében 12M Ft-ig, nyereség adót nem fizet. Nyereség adó mértéke 40%, a 12M-ot meghaladó bevételre.

(minden a naptári évben beérkező árbevétel)

Alanyi ÁFA Mentesség határa is 12M Ft, ahol a számlák „Teljesítés dátumát” kell figyelembe venni. Kiegyenlítés nincs befolyással az értékhatár átlépésre.

Passzív hallgatói státusz is mellékállás.

Bővebben

A 2019.január 1-ével életbe lépő változások nem érintik a KATA mértékét, amely a főállású adózók esetében a jövőben is 50.000 forint, míg a nem főállású kisadózók esetében 25.000 forint marad.

Ami jó hír a kisadózó vállalkozások tételes adóját választók számára, hogy az alanyi adómentesség értékhatára 2019-től egységesen 12 millió forint lesz a jelenleg hatályos 8 millió forint helyett, így egységesen 12 millió forint lesz mind az alanyi adómentesség, mint KATA bevételi határ.

Az átmeneti szabály értelmében viszont, aki a 2018-as évben meghaladja a 8 milliós értékhatárt, de a 12 millió forintot nem éri el, az 2019-re továbbra is élhet az alanyi adómentesség választásának lehetőségével (ezt még 2018 decemberében meg kell tenni!).

KATA belépéssel/kikerüléssel kapcsolatos változások:

  • Az átalakulás, szétválás, egyesülés esetén az adóalanyiság létrejöttének napja a KATA adóalanyiság választásának napja lett (eddig bejelentés hónapját követő hónap első napja volt).
  • KATA-ba való belépésnél kizáró ok, ha az adózó már a KATA-alanyiság választásakor végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt áll.
  • Már nem kizáró ok, ha korábban fel volt függesztve az adószám.
  • Megszűnik az adóalanyiság, ha év végén 100 000 Ft feletti adótartozás van, de ha annak a hónapnak az utolsó napjáig, melyben az erről szóló határozat véglegessé válik az adózó rendezi a tartozását, akkor nem lép életbe a határozat.
  • Mulasztási bírság kiszabása esetén az adóalanyiság megszűnésről szóló határozat véglegessé válásának utolsó napjával szűnik meg az adóalanyiság.

Bevételekkel kapcsolatos változások:

  • Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatások nem minősülnek KATA bevételnek.
  • Nem KATA bevétel, az olyan ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog elidegenítése, amelyet az adózó nem kizárólag üzemi célból használt. Ha ezek értékesítéséből bevétele származik a katás egyéni vállalkozónak, akkor erre a bevételre a személyi jövedelemadó törvény ingatlan illetve ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem szerinti adózását kell alkalmaznia.
  • KATA bevétel, az olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékesítése, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó kizárólag a kisadózó vállalkozás tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.
  • Nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi!

További fontos változások:

  • Tao-ból KATA-ba áttért adóalany esetében megszűnik a kettős adóztatás:

A tao-alanyiság alatt kiszámlázott – és így a társasági adó hatálya alatti utolsó adóévben az adóalap részeként figyelembe vett – de csak a KATA időszakában befolyt bevételt kivették a KATA bevételek közül.. DE! ezen bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában ettől függetlenül fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik.

Nappali tagozatos kisadózókat érintő változás

Eddig csak az aktív tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgató minősült a törvény szerint mellékállású kisadózónak (azaz 25.000 Ft tételes adót kellett fizetnie havonta). Viszont 2018. november 24-től a tanulmányokat szüneteltető „passzív féléves” hallgató is mellékállásúnak minősül 25 éves korig (eddig főállásúnak minősült)

KATA HIPA 2019

A helyi iparűzési adóval kapcsolatban nagyon fontos változás, hogy január 15-ég adóbevallást kell benyújtania annak a KATA-s vállalkozónak, aki a tételes iparűzési adót választotta (tehát alapból nincs adóbevallási kötelezettsége, 50 000Ft/év átalány adós), DE év közben egy vagy több hónapig valami oknál fogva mentesült a KATA megfizetése alól (pl. szünetelt). Ennek oka, hogy ezen esetben ne az egész évre fizetendő összeget írják elő kötelezettségként, hanem arányosan kisebbet. Január 15-e után beadott bevallásokat nem fogadják be ilyen esetben!

Ugyanúgy január 15-ig kell beadniuk a katásoknak akkor is a helyi iparűzési adóbevallást, ha valamilyen adókedvezményt (pl. foglalkoztatási kedvezmény) vagy adóalap mentességet szeretnének érvényesíteni.

Igyekszünk közérthetően leírni a törvény módosítások lényegét és a törvényalkotó szándékát. De gyakran szembesülünk a ténnyel, hogy Önök belefáradnak az olvasásba, vagy nem értik az egyes módosítások kihatását a vállalkozásukra.

Könyvelőirodánk működteti az AZNAP EMBER Alapítványt, amelynek célja, hogy képzésekkel segítse a kezdő és gyakorló vállalkozók munkáját. Mint minden civil szervezet, a miénk is támogatásra szorul, amiből a rendezvényeink oktatói munkadíját, segédanyagok előállítási költségeit fedezzük. Kérjük, ha úgy gondolja, Ön is szívesen részt venne egy-egy rendezvényünkön, támogassa alapítványunkat.

Várjuk javaslataikat, az Önöket foglalkoztató témákra.

Támogatóinknak, 2019. januárban, egy előadás keretében a hírleveleinkben bemutatott törvényi változások hátterét, és azokat a technikákat mutatjuk be, amitől ezeket pozitív változásnak és nem egy újabb szigorításnak fogják látni. Áttekintjük a vállalkozók nyereségének gazdaságos, ugyanakkor legális vállalkozásból kivonásának a módjait is.

Kérjük, támogatásukat: 2018.12.31-ig utalják az AZNAP EMBER Alapítvány:

10402283-50526769-80901017

számla számára, hogy fel tudjuk mérni az érdeklődés mértékét előadásunk iránt, és megtaláljuk a megfelelő januári időpontot a megtartására. Ugyanakkor, itt jelezzék részvételi szándékukat előadásunkon.

KATA főállás, mellékállás „passzív féléves” hallgató is mellékállásúnak minősül

A 2019.január 1-ével életbe lépő változások nem érintik a KATA mértékét, amely a főállású adózók esetében a jövőben is 50.000 forint, míg a nem főállású kisadózók esetében 25.000 forint marad.

Mivel a járulék mértékek nem változtak, így az ellátási alapok sem változtak. Egyetlen változás a nappali tagozatos kisadózókat érinti. Eddig csak az aktív tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgató minősült a törvény szerint mellékállású kisadózónak (azaz 25.000 Ft tételes adót kellett fizetnie havonta). Viszont 2018. november 24-től a tanulmányokat szüneteltető „passzív féléves” hallgató is mellékállásúnak minősül 25 éves korig (eddig főállásúnak minősült).

Adómentes juttatások 2019

Adómentes juttatás 2018. július 26-tól:

  • Köztársasági elnök által adott juttatás, felajánlás, adomány
  • Állam által visszatérített Kresz tanfolyam és vizsga díja (legfeljebb 25 ezer Forintig)
  • helyi önkormányzatok által a lakosság részére természetben biztosított juttatás vagy ennek pénzbeli megtérítése révén megszerzett bevétel

Adómentes juttatás 2019. január 1-től:

  • bölcsődei, óvodai szolgáltatás és ellátás akkor is adómentes, ha a kifizető a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti azt meg
  • Alkotmánybíróság által megítélt ösztöndíj
  • a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére adott ösztöndíj
  • a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege
  • a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvényben meghatározott tudományos alkotói járadék
  • bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel

2019-ben megszűnő adómentes juttatások:

  • lakáscélú munkáltatói támogatás
  • mobilitási célú lakhatási támogatás
  • diákhitel törlesztés támogatása
  • kockázati biztosítás

2019. január 1-től évente csak a minimálbér összegéig adómentes:

  • sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet
  • kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj

DE az adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, ha a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható. Nem adómentes a juttatás továbbá akkor sem, ha a juttatás utalvány formájában (pl. kultúra utalvány) valósul meg.

Igyekszünk közérthetően leírni a törvény módosítások lényegét és a törvényalkotó szándékát. De gyakran szembesülünk a ténnyel, hogy Önök belefáradnak az olvasásba, vagy nem értik az egyes módosítások kihatását a vállalkozásukra.

Könyvelőirodánk működteti az AZNAP EMBER Alapítványt, amelynek célja, hogy képzésekkel segítse a kezdő és gyakorló vállalkozók munkáját. Mint minden civil szervezet, a miénk is támogatásra szorul, amiből a rendezvényeink oktatói munkadíját, segédanyagok előállítási költségeit fedezzük. Kérjük, ha úgy gondolja, Ön is szívesen részt venne egy-egy rendezvényünkön, támogassa alapítványunkat.

Várjuk javaslataikat, az Önöket foglalkoztató témákra.

Támogatóinknak, 2019. januárban, egy előadás keretében a hírleveleinkben bemutatott törvényi változások hátterét, és azokat a technikákat mutatjuk be, amitől ezeket pozitív változásnak és nem egy újabb szigorításnak fogják látni. Áttekintjük a vállalkozók nyereségének gazdaságos, ugyanakkor legális vállalkozásból kivonásának a módjait is.

Kérjük, támogatásukat: 2018.12.31-ig utalják az AZNAP EMBER Alapítvány:

10402283-50526769-80901017számla számára, hogy fel tudjuk mérni az érdeklődés mértékét előadásunk iránt, és megtaláljuk a megfelelő januári időpontot a megtartására. Ugyanakkor, itt jelezzék részvételi szándékukat előadásunkon.

Munkáltatói lakáshitel kamatmentesen

Munkáltató, 10 millió Ft kamatmentes hitelt adhat munkavállalójának lakásvásárlásra, bővítésre, hitelkiváltásra. Feladatait „munkaviszonyban” ellátó kft tulajdonos/ügyvezetőre is vonatkozik a törvény.

Nincs korlát az ingatlan értékére, sem arra, hogy ki, hányadik lakását vásárolja, de még a visszafizetés időhatárát is minden munkáltató maga határozhatja meg…

1995. évi CXVII. SZJA Törvény

Kamatkedvezményből származó jövedelem

72. §810 (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére – ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani.

(2)811 A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadóelőleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.

(4) A jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:f)816 a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta;