Összeállította: Csonka Orsolya
2025.01.01-től lép életbe az ÁFA törvényben a virtuálisan nyújtott szolgáltatások teljesítési helyének a szabályozása.
2025 január elsejétől lép életbe az ÁFA törvény azon módosítása, mely egységesíti a teljesítés helyét a következő szolgáltatások esetén:
- személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások;
- szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre – ide nem értve az ingatlant – irányul;
- terméken – ide nem értve az ingatlant – végzett munka;
- kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is
A felsorolt szolgáltatásoknál, abban az esetben, ha nem adóalany felé nyújtjuk a szolgáltatást, a főszabály szerint a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. (pl. egy kiállítás esetén a teljesítés helye, ahol a kiállítást megrendezik)
A mai világban azonban már ezeknél a szolgáltatásoknál (pl. oktatás, konferencia) gyakran előfordul, hogy nem fizikailag, hanem online valósulnak meg a virtuális térben. Ezt az esetet szabályozza 2025.01.01-től az ÁFA törvény, mely kimondja, ha ezeket a szolgáltatásokat egy online közvetítés úján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével teszik hozzáférhetővé, akkor a teljesítési hely az lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett. Például, ha van egy online oktatás, akkor a teljesítési hely annyi ország lesz, ahány országból ezt hallgatják.
Abban az esetben, ha adóalany a szolgáltatás igénybe vevője, a főszabály szintén az, hogy a teljesítés helye az az ország, ahol az eseményt megrendezik. Abban az esetben, ha a rendezvény virtuális, akkor viszont a teljesítési hely az lesz, ahol a megrendelő tagállama van.
Tehát a virtuális szolgáltatások esetében mindig azt kell figyelni, hogy a partner melyik államban letelepedként veszi azt igénybe. Akár adóalany, akár nem, ott lesz a teljesítés helye.
Összefoglalva:
A fent felsorolt szolgáltatások esetében, amennyiben az élőben megy/kerül megrendezésre, nincs változás. Az újdonság annak szabályozása, hogy mi történik akkor, ha ezek virtuális térben valósulnak meg.
A teljesítés helyének meghatározása a számlán alkalmazandó áfakulcs, valamint az áfabevallási kötelezettség szempontjából van jelentősége.
Amennyiben a másik fél adóalany, a fenti esetek áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásnak minősülnek (ennek szerepelnie is kell a számlán), az áfát a partner a saját országában köteles rendezni (fordított adózás). Erről viszont itthon nekünk is áfabevallást kell benyújtanunk, valamint ha a másik fél EU adóalany, akkor összesítő nyilatkozatot is. Ezt akkor is teljesítenünk kell, ha nem vagyunk áfakörösek! Fontos, hogy a külföldi adóalanynak nyújtott szolgáltatások egy alanyi adómentes adózó esetében nem csökkentik a 12 milliós keretet!
Amennyiben külföldi magánszemélynek számlázzunk, és a nyújtott szolgáltatások éves összege nem haladja meg a 100 000 EUR-t, akkor ugyanúgy kell eljárnunk, mintha belföldi magánszemélynek számláznánk, nincs különbség. Azonban a 100 000 EUR-t meghaladó ügyletek esetén már a vevő országa szerinti áfakulcsot kell alkalmazni és az áfát a vevő országában bevallani és teljesíteni.
Törvényi hivatkozás:
ÁFA TÖRVÉNY (2007. évi CXXVII. törvény)
42. § * Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik. 43. § * (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik: a) személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; b) szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre – ide nem értve az ingatlant – irányul; c) terméken – ide nem értve az ingatlant – végzett munka; d) * kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is.