Könyvvizsgálat

Összeállította: Szabó Gábor

2025-től változás, hogy a könyvvizsgálati értékhatárt 300 millió forintról 600 millió forintra emelték, amely szigorúan csak a 2025. évben induló üzleti évre készített beszámolótól hatályos.

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

2024-es üzleti év végéig bezárólag nem volt kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesült:

a)  az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és

b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Tv. Hivatkozás:

2000. évi C. törvénya számvitelről * 155. §(3) *  Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

a) *  az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és …

A jövő adózása, VIDA és EMAP

Összeállította: Havasi Ferenc

VIDA

Az Európai Unió 2025-től 2035-ig többlépcsőben tervezi bevezetni a különböző digitális megoldásokat a közösségi ÁFA rendszerbe. A ViDA célja az egyes tagországok számviteli gyakorlatának uniós szintű harmonizálása.

Tervek szerint 2028.07.01-től a közösségi ügyletekre is ki fog terjedni az online számlázási rendszer valós idejű számlajelentése (RTIR).

2030.07.01-ől a közösségi ügyletek vonatkozásában kötelezővé válik az elektronikus számla alkalmazása, ezzel minden vállalkozásnak digitálisan kell jelentenie a közösségen belüli, vállalkozások közötti (B2B) tranzakciókat a helyi adóhatóságnak. A széttagoltság elkerülése érdekében európai szintű digitális jelentési kötelezettségeket állapítanak meg, beleértve azt is, hogy milyen adatokat kötelező lejelenteni. Az adóhatóságoknak valós idejű, tranzakciónkénti adatokat kell majd kapniuk, megkönnyítve az adatok kereszthivatkozását.

Az eredeti ViDA-javaslatban a Közösségen belüli számlák kibocsátási határidejét az adóköteles gazdasági eseményt követő 2 napban határozták meg, most ezt a határidőt 10 napra emelték. Ez a módosítás még mindig lényegesen rövidebb, mint a jelenleg Európai Unió szerte érvényben lévő, az adóköteles eseményt követő hónap végét követő 15. nap.

Arról azonban nincs rendelkezés, hogy a számlákat hogyan kell majd jelenteni az adóhatóságoknak, így ez bizonyos szabadságot ad a tagállamoknak a saját megoldásaik eldöntésében és végrehajtásában. Azoknak a tagállamoknak, amelyek már rendelkeznek kötelező elektronikus jelentéstételi rendszerrel, 2035. január 1-jéig hozzá kell igazítaniuk jelentéstételi követelményeiket a páneurópai követelményhez.

A ViDA javaslatcsomagot minden tagállam saját maga implementálhatja annak megfelelően, ahogy gazdasági, üzleti szempontból az a leginkább logikus számukra. Az eddigi tapasztalatok szerint a tagállamok rendre elhalasztották a megvalósítási dátumokat. A vitát az okozza tagállami szinten, hogy teljesen eltérő az egyes országok fejlettsége az érintett területeken. A ViDA célja az egyes tagországok számviteli gyakorlatának uniós szintű harmonizálása. 

EMAP

Az Esemény Alapú Adatszolgáltatási Plattform (EMAP) célja, hogy alapjaiban újítsa meg a foglalkoztatók állami szervek felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeit. Egy valóban egycsatornás, eseményalapú adatszolgáltatási rendszer létrehozásával, amely természetes módon képes beépülni a foglalkoztatók bérszámfejtési folyamatába. Az EMAP rendszer feladata az adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adatszolgáltatás benyújtását megelőző komplex ellenőrzés, melynek köszönhetően jelentősen javul a beküldött adatok minősége, csökken a hibás adatszolgáltatások száma. Tervek szerint platform a NAV, a NEAK, a MÁK és a KSH által biztosított adatbázisok használatával fog a foglalkoztatással kapcsolatos számításokat és tervezeteket készíteni.

A pilot szakasz indulását 2025. december 1-re időzítik, amikortól önkéntes alapon lehet csatlakozni az új adatszolgáltatási rendszerhez.

Adószám törlése

Összeállította: Szabó Gábor

2025.07.01-től az adószám törlésre kerül, amennyibben az ÁFA összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az ÁFA bevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 90 napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. Eddig ez a határidő 180 nap volt.

Az adószám törlésre kerül továbbá az eddigieknek megszokottan, ha:

  • Az adózó a székhelyén nem található,
  • Egy levél a „címzett ismeretlen” jelzéssel jön vissza,
  • A bejelentett székhely nem valós cím,
  • Nincs bejelentett törvényes képviselő,
  • A bejelentett törvényes képviselő nem valós személy,
  • Az adózó által bejelentett székhelyszolgáltató nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában,
  • a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles adózó a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik.

Tv. Hivatkozás: 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 246. § [Az adószám törlése] (1) Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha

g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított kilencen napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget

Mulasztási bírságok

Összeállította: Szilágyi Zoltán

2025. január 1-től az Adózás Rendjéről szóló törvény szerint a mulasztási bírságok összege duplájára emelkedik.

2024. augusztus 1-jén a kormányrendeletben már meg volt fogalmazva, hogy a mulasztási bírságok összege jelentősen, duplájára emelkedett. Ezek a változások 2025. január 1-től az Adózás Rendjéről szóló törvényben is megjelennek. Magánszemélyek esetében az általános bírság összege 200.000 Ft-ról 400.000 Ft-ra nőtt, míg jogi személyek esetében az eddigi 500.000 Ft helyett már akár 1.000.000 Ft bírság is kiszabható. A foglalkoztatottak bejelentésének elmulasztása esetén a bírság maximuma 1.000.000 Ft-ról 2.000.000 Ft-ra emelkedett, és ugyanekkora összegű bírság szabható ki a számlaadási vagy iratmegőrzési kötelezettségek megsértése esetén is.

220. § [Általános bírságszabály] (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót négyszázezer forintig, nem természetes személy adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

225. § [A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése]

(1) Az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott.

228. § [Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése]

(1) Az adóhatóság az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha *

a) a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy

b) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

Art. (új) – 2017. évi CL. törvény 220. §

Art. (új) – 2017. évi CL. törvény 225. §

Art. (új) – 2017. évi CL. törvény 228. §

Tájékoztatás jogsértésről

összeállította: Szilágyi Zoltán

NAV, vizsgálat alatt lévő cég partnereit tájékoztathatja a folyamatban lévő vizsgálatról, ezzel „rossz hírét” keltve.

2025. január 1-től az adóhatóság már az eljárás folyamatban léte alatt is figyelmeztető levelet küldhet, ha egy partnercéget jogsértéssel gyanúsítanak!

2025. január 1-től változik az adóhatóság tájékoztatási gyakorlata a jogsértésekről. Eddig csak akkor küldtek értesítést, ha egy cég adózási szabályokat sértett, és ez egy jogerős határozatban is megállapításra került. Ezután viszont már az eljárás folyamatban léte alatt is figyelmeztető levelet küldhetnek azoknak a cégeknek, akik kapcsolatban álltak az érintett vállalkozással. Például, ha az adóhatóság egy céget jogsértőnek talál, értesítheti az összes olyan partnert, akik számlát fogadtak be tőle, hogy figyeljenek, mert a vizsgálat alatt álló cég szabálytalanság gyanújába keveredett. Ezért érdemes alaposan ellenőrizni az üzleti partnereket.

267. § [Adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről szóló tájékoztatás]
(1) Ha az adóhatóság az ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az  adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése megalapozottan feltételezhető, az érintetteket erről tájékoztathatja.
(2) Ha az  állami adó- és vámhatóság a  foglalkoztató ellenőrzése során olyan, a  foglalkoztatáshoz kapcsolódó tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az  adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése megalapozottan feltételezhető, erről a  foglalkoztatottat tájékoztathatja. Az  állami adó- és vámhatóság az  e bekezdés szerinti tényeket, körülményeket abban az  esetben is az  érintett tudomására hozza, ha annak jogviszonya az adózóval már nem áll fenn a tájékoztatás időpontjában.

Art. (új) – 2017. évi CL. törvény 267. §

Biztosítotti jogviszony tisztázása

Összeállította: Szilágyi Zoltán

Ha a járulékbevallás határidőben nem érkezik be, 15 napon belül pótolni kell, különben személyenként 100.000 Ft mulasztási bírság szabható ki!

2025. július 1-től bevezetésre fog kerülni az elmaradt járulékbevallások bírságolása. Havi adó- és járulékbevallások elmaradása esetén 15 napon belül pótolni kell a hiányosságot. Ha ez nem történik meg, akkor az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki. Amire nagyon kell figyelni, hogy a mulasztási bírság nem bevallások alapján 100.000 Ft, hanem, ahány személyről kellett volna a járulékbevallást elkészíteni, annyiszor 100.000 Ft. Adott esetben, egy 20 főt foglalkoztató vállalkozás esetén ez 2.000.000 Ft összegű mulasztási bírságot jelent. Nagyon fontos lesz arra figyelni, hogy a bejelentett alkalmazottak szinkronban legyenek a bevallásokkal. Amire külön érdemes figyelni, hogy az Egyszerűsített foglalkoztatott esetén, ha a munkaadó jelenti be telefonon a hatóság felé, akkor mindenképpen értesítse a könyvelőjét is erről, hiszen, ha ez a járulékbevallásba nem kerül be, akkor ugyanez a mulasztási bírság kiszabható lesz, hiszen hiányosan szolgáltattunk adatokat.

225/A. § [Biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban kiszabható mulasztási bírság]
(1) Ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó, az 50. § (1) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt  napos határidő tűzésével felhívja az  adózót a  bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére.
(2) Az  (1)  bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az  adóhatóság az  adózót százezer  forint mulasztási bírsággal sújtja. Ha a  mulasztás több foglalkoztatottat, társas vállalkozót érint, a  mulasztási bírság mértéke az érintett foglalkoztatottak, társas vállalkozók számának és a bírság összegének szorzata.
(3) Az adóhatóság mellőzi az (1) bekezdés szerinti felhívást és a (2) bekezdés szerinti mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére.

Art. (új) – 2017. évi CL. törvény 225/A. §

Új eljárási gyakorlat a NAV-nál: ADATEGYEZTETÉSI Eljárás

Összeállította: Szilágyi Zoltán

15 napon belül választ vár a NAV. 300 000Ft mulasztási bírság szabható ki.

Ha az adóhatóság hiányosságot vagy eltérést tár fel az adatszolgáltatásban, 15 napon belül el kell végezni az adategyeztetést, különben akár 300.000 Ft mulasztási bírságot is kiszabhatnak!

A jogszabályok értelmében az adóhatóság az eddigi ellenőrzési és támogató eljárások mellett új eljárást is indíthat, amelyet adategyeztetési eljárásnak neveznek. Ennek keretében a hatóság folyamatosan vizsgálja a beérkező adatokat, és eltérések vagy hiányosságok észlelése esetén felszólíthatja az adózót, valamint az érintett másik adózót arra, hogy tisztázzák az adatszolgáltatásban tapasztalt eltéréseket. Az adategyeztetésre a hatóság által meghatározott elektronikus felületen van lehetőség, és ezt legkésőbb a felszólítás kézbesítésétől számított 15 napon belül kell elvégezni. Kiemelten fontos, hogy ennek elmulasztása esetén akár 300.000 Ft összegű mulasztási bírság is kiszabható.

138. § [A kockázatelemzési eljárást követő intézkedések]
A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság
a) adategyeztetési eljárást kezdeményez,
b) támogató eljárást indít,
c) az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy
d) bűncselekmény megelőzése, az  adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát.

138/A. § [Adategyeztetési eljárás]
(1) Az  állami adó- és vámhatóság felhívására az  adózó köteles a  felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést adategyeztetési eljárás keretében adatszolgáltatás útján tisztázni (a továbbiakban: adategyeztetés).
(2) Az  adózó köteles a  felhívás kézbesítésétől számított tizenöt  napon belül, az  erre a  célra rendszeresített elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni.
(3) Az  állami adó- és vámhatóság az  elektronikus felületen az  adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat, beleértve a másik adózó által nyújtott adatokat, az adózó rendelkezésére bocsátja.

Art. (Új) – 2017. évi CL. törvény 138. §

Határon átnyúló szolgáltatások

Összeállította: Csonka Orsolya

2025.01.01-től lép életbe az ÁFA törvényben a virtuálisan nyújtott szolgáltatások teljesítési helyének a szabályozása.

2025 január elsejétől lép életbe az ÁFA törvény azon módosítása, mely egységesíti a teljesítés helyét a következő szolgáltatások esetén:

  • személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások;
  • szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre – ide nem értve az ingatlant – irányul;
  • terméken – ide nem értve az ingatlant – végzett munka;
  • kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is

A felsorolt szolgáltatásoknál, abban az esetben, ha nem adóalany felé nyújtjuk a szolgáltatást, a főszabály szerint a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. (pl. egy kiállítás esetén a teljesítés helye, ahol a kiállítást megrendezik)

A mai világban azonban már ezeknél a szolgáltatásoknál (pl. oktatás, konferencia) gyakran előfordul, hogy nem fizikailag, hanem online valósulnak meg a virtuális térben. Ezt az esetet szabályozza 2025.01.01-től az ÁFA törvény, mely kimondja, ha ezeket a szolgáltatásokat egy online közvetítés úján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével teszik hozzáférhetővé, akkor  a teljesítési hely az lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett. Például, ha van egy online oktatás, akkor a teljesítési hely annyi ország lesz, ahány országból ezt hallgatják.

Abban az esetben, ha adóalany a szolgáltatás igénybe vevője, a főszabály szintén az, hogy a teljesítés helye az az ország, ahol az eseményt megrendezik. Abban az esetben, ha a rendezvény virtuális, akkor  viszont a teljesítési hely az lesz, ahol a megrendelő tagállama van.

Tehát a virtuális szolgáltatások esetében mindig azt kell figyelni, hogy a partner melyik államban letelepedként veszi azt igénybe. Akár adóalany, akár nem, ott lesz a teljesítés helye.

Összefoglalva:

A fent felsorolt szolgáltatások esetében, amennyiben az élőben megy/kerül megrendezésre, nincs változás. Az újdonság annak szabályozása, hogy mi történik akkor, ha ezek virtuális térben valósulnak meg.

A teljesítés helyének meghatározása a számlán alkalmazandó áfakulcs, valamint az áfabevallási kötelezettség szempontjából van jelentősége.

Amennyiben a másik fél adóalany, a fenti esetek áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásnak minősülnek (ennek szerepelnie is kell a számlán), az áfát a partner a saját országában köteles rendezni (fordított adózás). Erről viszont itthon nekünk is áfabevallást kell benyújtanunk, valamint ha a másik fél EU adóalany, akkor összesítő nyilatkozatot is. Ezt akkor is teljesítenünk kell, ha nem vagyunk áfakörösek! Fontos, hogy a külföldi adóalanynak nyújtott szolgáltatások egy alanyi adómentes adózó esetében nem csökkentik a 12 milliós keretet!

Amennyiben külföldi magánszemélynek számlázzunk, és a nyújtott szolgáltatások éves összege nem haladja meg a 100 000 EUR-t, akkor ugyanúgy kell eljárnunk, mintha belföldi magánszemélynek számláznánk, nincs különbség. Azonban a 100 000 EUR-t meghaladó ügyletek esetén már a vevő országa szerinti áfakulcsot kell alkalmazni és az áfát a vevő országában bevallani és teljesíteni.

Törvényi hivatkozás:

ÁFA TÖRVÉNY (2007. évi CXXVII. törvény)

42. § *  Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik. 43. § *  (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik: a) személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; b) szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre – ide nem értve az ingatlant – irányul; c) terméken – ide nem értve az ingatlant – végzett munka; d) *  kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is.

Nyugtával egy tekintet alá eső okirat, nyugtára visszatérítés

összeállította: Pozvék Barbara

A nyugta alapján történő visszafizetés és a nyugta alapján készített „helyesbítő nyugtának” tartalmaznia kell azt a pluszt, amivel az eredeti nyugtára visszautal!

Ez 2025. január 01-jével MÓDOSUL!

A nyugta adattartalma:

A nyugtának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

• a nyugta kibocsátásának kelte;

• a nyugta sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;

• a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe;

• a termék értékesítésének, a szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

Áfa tv. 173. § (1) bekezdés

A nyugtával egy tekintet alá eső okiratnak tartalmaznia kell:

• az okirat kibocsátásának kelte;

• az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;

• hivatkozás arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;

• a nyugta adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás   természete, illetve annak számszerű hatása, ha ilyen van

Áfa tv. 173. § (1) bekezdés b)

Az e-nyugta (e-pénztárgép) adattartalma változott!

Hatályát kitolták: 2025.07.01.

A további kötelező tartalmi elemek az alábbiak (tehát ezek csak az e-nyugta esetén jelennek meg):

  • az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
  • az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalék;
  • adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
  • a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.

E-nyugtát kiállítani, kibocsátani kizárólag elektronikusan lehet.

5%-os Áfa az építőiparban

A korábbi hosszabbítások után újabb két évet kap az 5 százalékos kedvezményes áfa az új lakásokra 2025-től. Ezt ráadásul valójában már 2030 végéig alkalmazhatják majd a lakásépítő cégek, ha időben bejelentik az építkezést, illetve megszerzik rá az engedélyt. 

Mit jelent ez?

Ha valaki olyan újépítésű lakásvásárlásra szerződik, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert vagy olyan egylakásos lakóingatlanra, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert az 2028.12.31-ig 27%-os áfa helyet 5% áfával juthat hozzá, feltéve, ha az építési engedély 2030.12.31-ig benyújtották.

Az 5%-os adómérték szabályszerű alkalmazásához az értékesített ingatlannak az alábbi feltételeknek kell együttesen megfelelnie:

  • lakóingatlannak kell minősülnie,
  • új ingatlannak kell minősülnie,
  • a lakóingatlan hasznos alapterületének értékhatáron belülinek kell lennie.

Törvényi hivatkozás: (Áfa tv. 82. § (2) bekezdés, 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjai)