Összeállította: Molnár-Keszthelyi Anett

A minimálbér 2026. január 1-jétől 11%-kal, bruttó 322 800 forintra emelkedik, a garantált bérminimum 7%-kal, bruttó 373 200 forintra emelkedik,

	Minimálbér	Garantált bérminimum
Havibér	322 800 Ft	373 200 Ft
Hetibér	74 210 Ft	85 800 Ft
Napibér	14 850 Ft	17 160 Ft
Órabér	1 856 Ft	2 145 Ft

Minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér.

Garantált bérminimum: legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum.

TÖLTSE LE SEGÉDTÁBLÁZATUNKAT, a pirossal jelölt heti munkaidő változtatásával kiszámítja a hozzá tartozó bruttó béreket és járulékokat.

TAO esetén

		Heti 40 Órás
Bruttó bér		322 800
SZJA	15%	48 420
Társadalombiztosítási járulék	18,50%	59 718
Szocho	13,00%	41 964
Összes adó:		150 102
~ Munkavállalótól levont		108 138
~ Munkáltató fizeti		41 964
Kifizetett bér:		214 662
Munkáltató költsége:		364 764

KIVA esetén

		Heti 40 Órás
Bruttó bér		322 800
SZJA	15%	48 420
Társadalombiztosítási járulék	18,50%	59 718
KIVA	10,00%	32 280
Összes adó:		140 418
~ Munkavállalótól levont		108 138
~ Munkáltató fizeti		32 280
Kifizetett bér:		214 662
Munkáltató költsége:		355 080

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

Közli: Magyar Közlöny

A K O R M Á N Y

——————-

rendelete

a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

[1] E rendelet célja, hogy meghatározza a 2026. január 1. napjától alkalmazandó kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét.

[2] A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 19. pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

(2) E rendelet alkalmazásában a) munkáltatón a költségvetési szervet, b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat, c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.

2. §

(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 322 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 74 210 forint, napibér alkalmazása esetén 14 850 forint, órabér alkalmazása esetén 1 856 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 373 200 forint, hetibér alkalmazása esetén 85 800 forint, napibér alkalmazása esetén 17 160 forint, órabér alkalmazása esetén 2 145 forint.

(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) az (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2026. január 1-jétől 322 800 forint, b) a (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2026. január 1-jétől 373 200 forint.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben, b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.

(5) Részmunkaidő esetén a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.

3. §

(1) Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2026. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

4. §

Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelet.

( Orbán Viktor ) miniszterelnök

Összeállította: Kovács Szilvia

A megbízási jogviszony egy szerződéses kapcsolat, ahol a megbízó egy feladat elvégzését bízza a megbízottra, aki a legjobb tudása szerint teljesíti azt. Általában díjazás ellenében (megbízási díj), de lehet ingyenes is.

A megbízási díj az a juttatás, amit a megbízó fizet a megbízottnak, megbízási szerződés keretében. Ez magában foglalja a feladat ellátásával járó költségeket, és az adózási kötelezettségeket (SZJA, SZOCHO, járulékok), amelyeket általában a kifizető (megbízó) von le és fizet meg.

A jövedelem megállapításánál a magánszemélyek két módszer közül választhatnak, amelyről nyilatkoznia szükséges.

Az egyik módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert választják, valamennyi költséget számlával, bizonylattal kell igazolni.

A másik módszer szerint a bevételből igazolás – számlák, bizonylatok – nélkül levonható 10 százalék költséghányad, így a bevétel 90 százaléka a jövedelem.

Amennyiben a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30%-át, nem jön létre biztosítási jogviszony, a megbízott nem minősül biztosítottnak, és a megbízót sem terheli járulékfizetési kötelezettség. 2026.01.01-től a minimálbér összege 322.800 Ft, ennek 30%-a 96.840 Ft

Amennyiben a megbízási díj (a járulékalap) eléri a minimálbér 30%-át (vagy napi szinten annak 1/30-át), akkor biztosítási jogviszony jön létre. A biztosítási jogviszony létrejöttéről a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli, amit utólag kell megtenni.

2026.01.01-től a minimálbér összege 322.800 Ft, ennek 30%-a 96.840 Ft

2026.01.01-től tartós megbízási jogviszonyra is lehet szerződni.

A tartós megbízás fogalmát a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 4. § új – 2026. január 1-jétől hatályos – 23. pontja határozza meg, miszerint tartós megbízási jogviszonynak olyan megbízási jogviszony tekintendő, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.

.Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.”

A tartós megbízási jogviszony esetén nem szükséges a biztosítási kötelezettséget vizsgálni, az e jogviszonyban álló személyre a biztosítás – függetlenül a járulékalapot képező jövedelem mértékétől – kiterjed.

2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről ^* 

…..

II. FEJEZET

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § E törvény alkalmazásában:

…..

23. ^*  tartós megbízási jogviszony: olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.

9. Járulékalapot képező jövedelem

…

27. § (1) Járulékalapot képező jövedelem

a) az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

(2) A 6. § (1) bekezdés a) és l) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha ^* 

a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,

b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy

c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló

Összeállította: Szabó Gábor

2026. január 1-jén jelentős, a vállalkozások számára kedvező illetékszabály-változás lép hatályba Magyarországon. Ez a módosítás a cégek végelszámolási folyamatait érinti, különösen azokat, ahol a tulajdonos korábban kölcsönt nyújtott a vállalkozásnak.

A változás lényege, hogy mentesül az ajándékozási illeték alól az a vagyonszerzés, amely egy tulajdonos által korábban nyújtott kölcsön elengedéséből származik, feltéve, hogy:

1. A kölcsön elengedése a cég végelszámolása keretében történik.
2. A vállalkozás végül törlésre kerül a cégbírósági nyilvántartásból.

Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosi kölcsön elengedésével realizálódó, a cég vagyonát növelő összeg után nem kell megfizetni az eddigi 18%-os ajándékozási illetéket, ha a végelszámolás sikeres cégtörléssel zárul.

Fontos tudni, hogy a mentesség ellenére az illeték megállapítására irányuló eljárást be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV).

• A NAV a vagyonszerzés (a kölcsön elengedése) után megállapítja az illeték összegét.
• Az illeték megfizetését az adóhatóság felfüggeszti a végelszámolás befejezéséig.

A fizetési kötelezettség felfüggesztése után a folyamat kétféleképpen zárulhat:

• Sikeres törlés: Ha a cégbíróság a végelszámolási eljárást törlési végzéssel zárja, a NAV a korábban megállapított, felfüggesztett illetéket törli.
• Törlés elmaradása: Amennyiben a végelszámolás nem törléssel zárul (például a cég tovább működik, vagy felszámolás alá kerül), a megállapított illetéket meg kell fizetni, késedelmi pótlékkal növelve, a felfüggesztés feloldásától számítva.

Miért jelentős ez?

Ez a szabálymódosítás lényegesen csökkenti az adminisztratív és pénzügyi terheket azon vállalkozások számára, amelyek végelszámolás előtt állnak, és ahol a tulajdonos korábban kölcsönt nyújtott a cégnek.

• Korábbi helyzet: Az elengedett kölcsön után a társaságnak 18% ajándékozási illetéket kellett fizetnie, ami jelentős terhet rótt a cégre, és sok esetben gátolta a végleges és költséghatékony megszüntetést.
• Új helyzet: A mentességgel a végelszámolás sokkal kiszámíthatóbbá és olcsóbbá válik a tulajdonosi kölcsönnel rendelkező cégek számára, ezzel felgyorsítva a gazdasági életből való kivezetésüket.

Törvényi háttér:

1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről

MÁSODIK RÉSZ A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK

II. Fejezet AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK

17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

e) a tulajdonos által nyújtott kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével bekövetkező vagyonszerzés, amennyiben a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be.

(5) Az (1a) bekezdés e) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – a folyamatban levő végelszámolás befejezéséig felfüggeszti. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket – döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzéssel – akkor törli, ha a cégbíróság végzésében helyt ad a cég törlésére irányuló kérelemnek.

IX. Fejezet AZ ILLETÉK MEGFIZETÉSE Az illetékfizetés módja A közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése

87. § (7) Ha a 17. § (1a) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.

Összeállította: Nagy Dorina

Az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó:

• be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,
• igazolatlan eredetű árut forgalmaz,
• elmulasztotta számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét,
• a pénztárgép kötelező használatával, a pénztárgép vagy az e-pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.

Ismételt mulasztás esetén, kötelező üzletzárás 30 napra, további mulasztások miatt 60 nap.

Az üzletlezárást kiváltó bírság összege a fent említett szerinti jogsértések miatt, a kiszabott mulasztási bírság

a) tízszerese a tizenkét napra elrendelt üzletlezárás esetén,

b) húszszorosa a harminc napra elrendelt üzletlezárás esetén.

A kiszabott bírságról és a lezárásról hozott határozat ellen fellebbezésnek a lezárás végrehajtására halasztó hatálya van.

Jogszabályi hivatkozás: ART.245§ (üzletzárás elrendelés)

CÉGAUTÓADÓ

Összeállította: Tratnyek Anita

2026.01.01-től emelkedik a cégautóadó, mely mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Teljesítmény (kW)	Környezetvédelmi osztályjelzés
	„0-4”	„6-10”	„5”; „14-15”
0-50	38 500 Ft	20 000 Ft	17 500 Ft
51-90	51 000 Ft	25 000 Ft	20 000 Ft
91-120	76 000 Ft	51 000 Ft	25 000 Ft
120 felett	101 000 Ft	76 000 Ft	51 000 Ft

Gépjárműadó levonás feltételei:

• határidőre történő befizetés
• gépjárműadó havi mértéke

A tisztán elektromos autók továbbra is mentesülnek a cégautóadó fizetési kötelezettség alól.

Hibrid járművek

• A 2025. január 1-je után forgalomba helyezett hibrid járművek már nem élvezik az adómentességet.
• Ez azt jelenti, hogy ezen járművek után cégautóadót és gépjárműadót kell fizetni.
• Van egy átmeneti időszak: a 2024. december 31-ig forgalomba helyezett hibrid járművek 2026. december 31-ig továbbra is mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól.