(Összeállította: Tóth-Király Tímea)

Mikortól?

2023. április 1-jétől az érintettek újra kötelesek turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni.
      Mi után fizetendő?
      Az ellenérték fejében és nem közvetített szolgáltatásként nyújtott
      • kereskedelmi és magánszálláshely-szolgáltatás, valamint
      • az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkohol tartalmú italforgalom (TESZOR’15.56.10-ből)
      után kell a hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni.
      Magánszálláshely bérbeadása:
       Amennyiben kevesebb, mint egy hónapra kerül bérbeadásra ugyanannak a személynek, akkor a turizmusfejlesztési hozzájárulást erre az időszakra is fizetni kell

A hozzájárulás mértéke: 4%

A hozzájárulás alapja:
 Alanyi adómentesség és magánszemélyek esetében a szolgáltatás ellenértéke
 Áfa körbe tartozók esetében a szolgáltatások áfa nélküli ellenértéke
 2023. január 1. és 2023. március 31. közötti időszakot nem kell figyelembe venni

Bevallási határidő:

(Összeállította: Szijj Edina)

Kormányrendelet alapján megszűnt a 13 százalékos kifizetői ekho 2022 szeptember 1-től, majd ezt 2023 augusztus 1-jétől törvényi szintre emelték ezt az eredetileg átmenetinek szánt szabályt, ezáltal a kifizetőt ilyen foglalkoztatási formában nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Továbbra is maradt a nem nyugdíjas magánszemély által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) melynek mértéke 15 százalék.

Ki választhatja az ekhot?

A 2005. évi CXX. törvény [Ekho] 3§ alapján a következő tevékenységet végzők választhatják:

(3) * Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal azonosított foglalkozás:
• 2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból
• Akusztikus mérnök
• Audiotechnikai mérnök
• Hangmérnök
• Televíziós műszaki adásrendező
• 2136 Grafikus és multimédia-tervező
• 2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból
• Filmszöveg fordító
• Lírai művek fordítója
• Műfordító
• Prózai és drámai művek fordítója
• 2714 Kulturális szervező foglalkozásból
• Producer (kulturális)
• Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
• 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
• 2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
• 2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból
• Művészeti tanácsadó
• Zenei konzulens, tanácsadó
• 2721 Író (újságíró nélkül)
• 2722 Képzőművész
• 2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező
• 2724 Zeneszerző, zenész, énekes
• 2725 Rendező, operatőr
• 2726 Színész, bábművész
• 2727 Táncművész, koreográfus
• 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész
• 2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)
• 3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból
• Koncert-fénytechnikus
• Koncert-színpadtechnikus
• 3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból
• Filmstúdió technikus
• Hangmester
• Hangrestaurációs technikus
• Hangstúdió-technikus
• Hangtechnikus
• Képtechnikus
• Rögzítéstechnikai technikus
• Stúdiótechnikus
• Videótechnikus
• Zenei technikus
• 3711 Segédszínész, statiszta
• 3712 Segédrendező
• 3714 Díszletező, díszítő
• 3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
• 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
• 5211 Fodrász foglalkozásból
• Színházi fodrász
• Színházi parókakészítő
• 5212 Kozmetikus foglalkozásból
• Maszkmester
• Sminkes
• Sminkmester
• Színházi kikészítő
• 7212 Szabó, varró foglalkozásból
• Jelmez- és alkalmiruha-készítő
• Színházi varró
• 7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból
• Színházi fejdíszkészítő
• 7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból
• Színházi cipész

Törvényi hivatkozások:
Az ekho alapja, mértéke és megállapítása

4. § (1) Az ekho alapja a 3. § (2) bekezdésének rendelkezésében meghatározott bevétel, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. *
   (2) * A magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhót fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjas, az ekho mértéke 9,5 százalék. Ha a magánszemély nyugdíjas, e körülményről a kifizetést megelőzően nyilatkozhat.
   (3) *
   (4) * A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhot levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján – akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek – teljesíti, kivéve, ha a magánszemély az 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz.
   (5) * Az (1)–(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhot nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhot állapít meg és von le.

10. § (1) A kifizetőt terhelő – megállapított és a magánszemélytől levont – ekhót a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.

(Összeállította: Szabó Gábor)

Miután a kormány 2022.09.01-jén lényegesen leszűkítette a KATA vállalkozási módot választók körét, a zömében szellemi munkát végző vállalkozók, az általányadózást választották alternatívaként. 2023-ban többüknek is szembesülnie kellet azzal, hogy visszamenőlegesen megszűnhet ez az adózási mód az adó jogszabályai miatt.

Mikor szűnik meg visszamenőlegesen az átalányadó?
Megszűnik ha,

• A jövedelme meghaladja az éves minimálbér 10x-ét (90% költséghányadót választók esetén az 50x-ét)t, ami jelenleg 27.840.000 Ft 2024-ben 32.016.000 Ft.
• Számla- vagy nyugtaadás elmulasztása esetén

Az átalányadóból való kiesésnek az egyik legfájóbb pontja, hogy nem csak idénre, de jövő évre se válaszható az átalányadózás.

Mi történik, ha kiestem az átalányadóból?
Az átalányadóból kiesők automatikusan vállalkozói jövedelemadó alá kerülnek év elejétől. A járulékokat az átalányadózó az átalányban megállapított jövedelme után fizeti meg figyelembe véve a minimálbér és az adómentes keretet, míg a vállalkozói jövedelemadót választó vállalkozó a minimálbér vagy a garantált bérminimum. A járulékfizetési kötelezettséget ilyen szempontból nem lehet módosítani az évre visszamenőlegesen, mert a megszűnés napjáig a biztosítási szempontból átalányadózó volt a vállalkozó.
Más kérdés a jövedelem elszámolása, amelyet május 20-ig kell beadni. Vállalkozói jövedelemadó elszámolása leegyszerűsítve: bevétel-költség.
Költségek közé sorolható a vállalkozói kivét, amely az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint (az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként, vagyis a munkabér és a munkabért terhelő adók.
 

Az átalányadózói időszakra megfizetett társadalombiztosítási járulékot nem lehet, de nem kötelező költségként elszámolni, a vállalkozói jövedelem levezetésében. Ilyenkor az egyéni vállalkozónak kell eldöntenie az éves elszámolásában, hogy mennyi vállalkozói kivétett vesz ki. (Ez lehet 0 Ft is)

• Ha az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy figyelembe veszi költségként az átalányadózó időszakban megfizetett társadalombiztosítási járulékot, akkor olyan mértékű kivétett kell elszámolni, amihez viszont jönni fog a 15% személyjövedelemadó ami után nem lesz mentesített érték.

Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozói jövedelem adónál nem csak a kivétnél kell adót fizetni, hanem a vállalkozói osztalékalapnál 15% szja és 13% szochot a minimálbér 24x-éig, illetve a pozitív adóalap után 9%, de minimum a jövedelem nyereség minimumig, ami a bevétel 2%-a.
A könyvelőjével mindenképpen ajánlott egyeztetni, ebben a bonyolult kérdésben.

Járulékbevallás a szünetelés alatt befolyó bevételek miatt
Jövő évtől az Szja-trv. alapján a szünetelés kezdő napjától az addig végzett munkára befolyó
ellenérték a szünetelés megkezdését megelőző napi (vállalkozói) bevételnek minősül.

(Összeállította: Torma-Lehel Anna)

Kifizető (adószámmal rendelkezik):

• gazdasági társaság (Kft. és Bt.), szövetkezet
• alapítvány, egyesület
• egyéni cég
• társasház, társasüdülő
• polgári jogi társaság
• külföldi társaság magyar fióktelepe

NEM kifizető:

• magánszemély
• adószámos magányszemély
• mezőgazdasági őstermelő

A kifizető fogalma:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 81. pontja szerint kifizető az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott személy, azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

Ki az az „Art. szerinti kifizető”?

III. Fejezet
FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
4. * Kifizető: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

III. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

7. § [Értelmező rendelkezések]
   E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában

31. kifizető:
    a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,
    b) kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,
    c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),
    d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,
    e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,
    f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,
    g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,
    h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,
    i) * a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozást,
    j) * letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó.